Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1451 Ha figyelünk egymásra, ha szolidárisak vagyunk egymással, az megjelenik a közlekedésben is. Ha csak magunkkal foglalkozunk, és csak az érdekel minket, hogy mi elérjük a célt, de az már nem érdekes, hogy milyen áron, és a többiek közben milyen hátrányt szenvednek, az is megjelenik ebben. Sajnos, Magyarországon látjuk ezt. Látjuk, hogy a közlekedési kultúránkon van mit javítani. Képviselő úrnak az a felvetése, hogy azok a problém ák, amiket látunk - a balesetek magas száma, a közlekedéssel kapcsolatos egyéb más járulékos gondok , nem egyszerűek, és nem változtathatók meg varázsütésszerűen azáltal, hogy szigorítunk bizonyos büntetési tételeket. Ebben teljesen igaza van, mert ez ala pvetően a közlekedési kultúra változásának a kérdése. De hadd tegyem hozzá, hogy a büntetési tételek változása is része ennek a kultúrának. Amivel a kormány most próbálkozni fog, az egy eleme ennek. De egyébként igaza van a képviselő úrnak, hogy ezt sokkal szélesebben kell értelmeznünk, hiszen az, hogy milyen oktatás folyik e téren a közlekedésre vonatkozóan, az, hogy mi az, amit egymáson számon kérünk, vane az országban olyan jó értelemben vett közlekedésikultúrafejlesztés, átadás, amely azt a típusú fi gyelmet kialakítja, amiről a képviselő úr is beszélt, az egy nagyon lényeges kérdés. Amikor például a relatív gyorshajtás kérdéséről beszélt, az pont erről szólt. Nincs a világon olyan ország, ahol ezt szabályozni vagy szankcionálni tudnák. Ehhez kell a kö zlekedési kultúra, hogy tudjam azt - a képviselő úr példájából kiindulva , hogy mikor kell fékezni a gyalogátkelőhely előtt. A kormány azt teheti meg, hogy azokon a területeken, miközben oktatási programokat indít, miközben felhívja a figyelmet erre, mikö zben az iskolai tananyag részévé teszi mindezt, egyúttal azt teszi a másik oldalról, hogy amit a szabályok révén szankcionálni tud, ott megpróbál eredményeket elérni. És eredményekre szükség van, mert az adatok elég borzasztók. A közlekedési területtel fog lalkozó kollégák, akik a gazdasági tárcánál dolgoznak, felhívták néhány adatra a figyelmet, és engedje meg képviselő úr, hogy megosszam a tisztelt Házzal és önnel is ezeket az adatokat. Azt mondják a szakemberek, hogy Magyarországon naponta átlagosan 90 em ber sérül meg a közutakon. Borzasztó magas ez az adat. A 10 ezer gépjárműre eső közúti balesetek halottainak számát vizsgálva a magyarországi érték 2003ban több mint két és félszer nagyobb volt, mint az európai uniós tizenötök átlaga. Borzasztó magas ez a szám. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon tenni kell valamit ez ellen, mert hihetetlen mértékű az a veszély, amit a közúti közlekedés jelent, és borzasztó magas a halálos áldozatok száma. Egyébként az Európai Uniónak van is ezzel kapcsolatosan célkitűzése. N yilván sokan hallottak már erről, de ugyancsak érdemes szóba hozni a tisztelt Házban azt, hogy az Európai Közösség Bizottsága már 2001. szeptember 12én kiadta az európai közlekedéspolitika elveit tartalmazó fehér könyvet, és ebben a bizottság megfogalmazt a azt, hogy 2010re a közúti közlekedés halálos áldozatainak a számát a felére akarják csökkenteni. Magyarország ennél szerényebb célkitűzésekkel vág neki az elkövetkezendő éveknek, pont a realitásokból kiindulva. Azt mondjuk Magyarországon, hogy 2010re 3 0 százalékkal akarjuk a balesetben elhunytak számát csökkenteni, és 2015re akarjuk az 50 százalékos értéket elérni. Ennek egy eleme a szabálysértések, a bírságok megemelése, amivel az elmúlt évtizedekben egyébként az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Á llamok is kísérletezett, és ez javarészt be is vált. De igazat kell adnom a képviselő úrnak abban, hogy ez csak egyik eleme a történetnek. Ehhez ugyanúgy hozzá kell hogy párosuljon a közlekedési kultúra színvonalának az emelése. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Fodor Gábor miniszter úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gusztos Péter frakcióvezetőhelyettes úr, Szabad Demokraták Szövetsége: “Egy Nobeldíj üzenete” címmel. Öné a szó, fra kcióvezetőhelyettes úr. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) :
