Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésén elfogadott, az állami vagyonról szóló törvény zárószavazása név szerinti szavazási eredményének ismertetése - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KISPÁL FERENC (Fidesz):
143 Tehát summa summarum, a saját nemzeti szabályrendszert, mielőtt megnyílik a földpiac, konszenzusos alapon meg kell alkotni. Ez a kényszer. Vannak részk ényszerek is - talán az állattenyésztők helyzete és más is , de a fő kényszer ez. Most nem lehet megoldani ezt a kérdést akkor, hogyha bizonyos szeleteit megnyitjuk, bizonyos érdekek mentén hozzányúlunk a földtörvényhez, és módosítókkal próbáljuk ezt a ké rdést megoldani. Valóban az kell ehhez, amit reméltünk a nyáron lefolytatni, de ha erre lehetőség van, az ősz folyamán mindenképpen meg kell oldanunk, hogy az alapkérdéseket beszéljük végig. Kell tehát egy jövőkép. Mi is az a föld- és birtokpolitika, amely ben gondolkodunk, kik a célcsoportok, kik a szereplői? Nagyon nagy baj, hogy Magyarországnak nincs agrár- és vidékstratégiája. Mert őszintén szólva, amit a vidékfejlesztési terv e tekintetben leír, az is megérne egy vitát, és sajnálatos, hogy ez nem jött i de be a parlament elé, úgyhogy nem vitatkoztunk az Új Magyarország vidékfejlesztési programról, pedig ez alkalmat nyithatott volna - kedves Herbály képviselő úr, ugyan mosolyogsz ezen, de valóban ezzel a szándékkal javasoltam annak idején, hogy hozzuk be a parlament elé, vitassuk meg. Az hosszú távra lehetőséget teremt ezeknek a stratégiai kérdéseknek a tisztázására, és ehhez a finanszírozást hét évre az Európai Közösség meg is teremtette volna. Ugyanis ha a stratégiában megállapodunk, hogy mi is az a föld- és birtokpolitika, amelyet vizionálunk Magyarország számára, hogy kik a szereplői, utána ehhez kell föld, hogy megvalósítsuk ezt a bizonyos víziót a birtokpolitikáról. Sajnálatos, és ezt muszáj itt megint szóba hoznom, most nemrég szavaztuk meg azt a bizo nyos vagyongazdálkodási törvényt, amely furcsa fordulatokat vett a tárgyalás során, mert először - ha jól emlékszem - a mezőgazdasági bizottságban egyetértettünk abban, hogy a földet pontosan ezért, mert egy stratégiai, hosszú távú ügyről van szó, nem szab ad kiengedni a tárca hatóköréből, és a parlament mezőgazdasági bizottsága felügyelete alól. Sajnálatosan az történt, hogy a föld, amely alapján lehetne a birtokokat rendezni, amely miatt a Nemzeti Földalap létrejött, gyakorlatilag egy olyan héttagú testüle t döntési hatáskörébe került, ahol ugyan az agrárminiszter egy főt delegál, de gyakorlatilag majdnem azt lehet mondani, hogyha költségvetési kényszer van, és a pénzügyminiszter négy embert delegál ebbe a szervezetbe, abban az esetben bokréta a kalapon. Boc sánat a kifejezésért, és elnézést kérek, hogy ebben a Házban ilyen szavakat használok, de bokréta a kalapon a földművelési tárca által ebbe a bizonyos tanácsba delegált egyetlen fő. Négy főt a pénzügyminiszter delegál, két főt a gazdasági miniszter. Ki dön ti el tehát a föld sorsát? Hát, aki ebben a testületben meghatározó erőt tud felmutatni. Nem véletlenül tiltakoztunk a bizottságban, és az elején a szocialista képviselőtársaimmal is egyetértés volt abban, hogy nem szabad a földalapot és a földet kiengedni ebből a hatókörből. Ez alapkérdés, hogy a birtokpolitikai irányelvekben meg tudjunk egyezni, és legyenek eszközeink hozzá, hogy megvalósítsuk. Enélkül nem lehet megoldani ezt a kérdést, a tagosítást, a birtoktestek összerendezését, a versenyképességet, am it szoktatok mondani. Ehhez tartozik a föld. Ez nem egy olyan jószág, amit - ha költségvetési problémáink vannak - dobra verünk és eladjuk annak, aki többet kínál ezért, ha komolyan vesszük a föld- és birtokpolitikát. Két percben mégiscsak kénytelen leszek ezt kiegészíteni egykét gondolattal. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Ángyán képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Kispál Ferenc képviselő úrnak. KISPÁL FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Ez a földtörvénymódosítás a legrosszabbkor került napirendre, mivel a termelőknek most üres a zsebe. Nem tudom, hogyan fogják ezt a földet megvásárolni, mert az állattenyésztők - amint Jakab képviselő úr mondta, ez egységes volt a szövetkezetben, állami gazd aságban, amelyek szétváltak állattenyésztővé és növénytermesztővé. Egyébként ott lehetne keresni a problémát, hogy most át kellene engedni a földhasználat egy részét az állattenyésztőknek, hogy a trágyát el tudják helyezni.
