Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
1210 bevezetés esetén előbbutóbb 25 százalékkal, az egyedül két gyermeket nev előknél 30 százalék ez az arány. Tehát egy fokozatos bevezetésről lenne szó. Még egyszer szeretném figyelmükbe ajánlani a családi adózásról egyszer már beadott, de némi változtatással előbbutóbb újból beadásra kerülő javaslatunkat, amely igazságosabbá ten né a rendszert, és társadalmi hatásában is az következne be, amit a mai magyar társadalom helyzete és állapota megkíván. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Harrach Péter képviselő úr. Megad om a szót Gegesy Ferenc képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. GEGESY FERENC (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én sem akarom a leírt szövegeket, a törvény indokló szövegét felolvasni, de azt sem szeretném felolvasni, am i nincs bennük. Én sem gondolom, hogy nekünk most a szlovák egészségügyi reformokról vagy a szlovák szociális reformok árny- és fényoldalairól kellene itt beszélnünk. Beszéljünk arról, ami ebben a vaskos anyagban van! Valóban, nehéz erről beszélni, hiszen 488 paragrafus, 14 melléklet, nem tudom, hány száz oldal, külön indokló szövegek - egy nagyon nagy halmaz, amin a képviselőknek át kell rágniuk magukat. (13.50) Ebből a szempontból biztosan nem az volt a Pénzügyminisztérium szán déka, hogy a parlamenti képviselők munkáját egyszerűsítse, hanem az, hogy a gazdasági szereplők életét, mindennapi munkáját egyszerűsítse. Többen hivatkoztak az adózási szintre. Én csak az előttem szólót szeretném megerősíteni, hogy a költségvetésben az ad óbevételek révén elvont összeg szintje 2008ban nem változik, hiszen - ez is elhangzott - 6,8 százalék az ez évi várhatóhoz képest, ami gyakorlatilag az infláció és a GDP növekedési összege. Tized százalékok mozdulhatnak még, de gyakorlatilag ez az ez évi szint. Amit persze lehet viszonyítani például az elmúlt tíz év legjobb évéhez, 2005höz, amikor ennél mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb volt, de lehet viszonyítani az elmúlt tíz év legrosszabb évéhez, 1999hez, amikor néhány tized százalékkal efelett v olt. Én az egyik előttem szóló mértéktartó állásfoglalását emelném ki, hogy a helyzet javuló, de még mindig nem elég jó. Hiszen a beterjesztett törvénycsomag az adószint tekintetében nagyon sok módosítást tartalmaz, amelyek között van, amelyik növeli, és v an, amelyik csökkenti a befizetendő adók összegét. Kezdjük a kellemesebbel, a csökkentéssel! Annak nyilván mindenki örül, hogy az szjaban az adójóváírási konstrukció átalakításával 30 milliárd forint marad az állampolgároknál, ráadá sul abban a kategóriában, ahova az adózó állampolgárok átlaga tartozik. Igaz ugyan, hogy az adóhatárok valorizációja ebben a csomagban nincs benne, de ha ezt a két tényezőt együtt szemléljük, azt látjuk, hogy a középrétegek adóterhelése nem fog növekedni, még akkor sem, ha az adóvalorizáció elmaradását is figyelembe vesszük. Növekedni fog viszont az efölötti réteg átlagos adóterhelése. Csökkenni fog a kisvállalkozások adóterhe. Elhangzott már például az adózatlan fejlesztési tartalék kétszeresére - 25 száza lékról 50 százalékra - való emelése, ami a számítások szerint 10 milliárd forintot jelent elsősorban abban a szférában, amelyik legjobban ki van téve a gazdasági szabályozás nehézségeinek, a környezet változásának. S megemlíthetünk olyan módosításokat is, amelyek a kisvállalkozások gazdasági helyzetét nem, “csak” a likviditási helyzetét javítják, például úgy, hogy 50 millió forint alatti jövedelemhatárnál megszűnik a feltöltési kötelezettség. Egy kis- vagy közepes vállalkozás esetén ez a “csak” likviditási helyzetjavítás komoly gazdálkodási előnyt jelent. De vannak olyan tételek is, ahol növekednek a terhek. Gondolom, az első ilyennél senki nem bánkódik, nevezetesen annál, amit a szürkegazdaság ellen eddig tett a kormány, illetve ami ebben az
