Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 9 (96. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HARRACH PÉTER (KDNP):
1209 Talán azért, me rt az adózás és a róla szóló törvény nem elsősorban, de legalábbis nem kizárólag pénzügyi kérdés. Nemcsak azért, mert minden mindennel összefügg, és nemcsak azért, mert a rossz kormányzás következménye az adóemelés, hanem azért is, mert a társadalom állapo tát befolyásoló eszköz. Ez azonban fordítva is igaz. Ha van hiteles társadalomképünk, és afelé szeretnénk a folyamatokat terelni, akkor igyekszünk ennek megfelelően formálni az adózás módját is. Ha fontos számunkra például a család, akkor teszünk egy lépés t a máshol működő családi vagy családi típusú adózás felé. Az kétségtelen tény, hogy azokban az országokban, ahol a társadalmat az individuumra építik és nem a közösségre, például a családra, ott kizárólag a személyi jövedelemadózást alkalmazzák. Kérdés az onban számomra, hogy ez helyes úte. Mert ahol felismerik, hogy a család az egészséges személyiségnek, a kiegyensúlyozott, működőképes társadalomnak és a demográfiai egyensúlynak az egyik feltétele, ott élnek a családi vagy családi típusú adózás lehetőségé vel. Nagyon nehéz ugyanis a család társadalmi szerepét túlértékelni. Többek között a megbillent demográfiai egyensúly szempontjából is, hiszen ez felelős például a nyugdíjrendszereket fenyegető válságért. Tehát valóban minden mindennel összefügg. A felméré sek szerint a házasság a legtermékenyebb együttélési forma, és a stabil házasságra épített család a gyermekek egészséges fejlődését biztosító közösség. Tehát összetett kérdésről van szó, amikor az adórendszerhez nyúlunk. Több ok van, ami erősítheti azt a t örekvést, ami a családi adózás bevezetésére irányul. Mondhatják azt, hogy ez a törvénymódosítás most nem szól a családi adózásról. Valóban nem, de egy ilyen törvénymódosításnál arról is kell beszélni, ami ebből kimarad. És miért marad ki? A parlament aszta lán már szerepelt a törvényjavaslat, amelyet a KDNP készített, kiegészítve komolynak vehető tanulmányokkal. Az első lépés ebbe az irányba a gyermekek utáni adókedvezmény. Ennek az adózási formának a sorsa jól követi a politikai oldalak szemlélete közötti k ülönbséget. Érdemes végigfutni rajta, hogy mi történt a rendszerváltás óta a gyermekek utáni adókedvezménnyel. A kereszténydemokrata színezetű kormányzatok bevezették vagy felújították, a balliberális kormányzatok általában megszüntették vagy eljelentéktel enítették ezt az adózási formát. Ezzel együtt az utóbbiak a segélyezés típusú családtámogatásokat erősítették, amelynek egyenes következménye bizonyos társadalmi rétegek munkaszándékának a csökkenése. Ehhez még hozzátenném, hiszen a munkavállalás, a foglal koztatás rendkívül fontos a gazdaság egésze szempontjából is, hogy ha végignézzük a rendszerváltás folyamán a foglalkoztatottság, a gazdasági aktivitás és inaktivitás számait, akkor azt kell látnunk, hogy a '92es felméréstől kezdődően folyamatosan csökken t a foglalkoztatás, és folyamatosan nőtt az inaktívak aránya. Most már ott tartunk, hogy 50,5 a 2005ben mért foglalkoztatási arány, amely, azt hiszem, meglehetősen alacsony, nemcsak önmagában, hanem az európai országokhoz viszonyítva is. Tehát amikor adóz ásról beszélünk, akkor gazdaságról és társadalomról is beszélünk, a gazdasági élet fejlettségéről, változásairól, és beszélünk a társadalom állapotáról is. Tehát amikor egy családtámogatási rendszert említek, akkor nyilvánvaló, hogy ennek a társadalomra gy akorolt hatásáról is szólnunk kell, ez esetben éppen a munkaszándék csökkentéséről. Mit is jelent akkor a családi adózás, amit mi szeretnénk bevezettetni? Elsősorban azt, hogy ez egy választható adózási forma, tehát a személyi jövedelemadó helyett választh ató családi adózásról van szó. A családtagok összevont adóalapba kerülő jövedelmét együttesen számítjuk, majd ezt osztjuk a kedvezményezett eltartottak számától függő osztóval. Így az eltartott családtagokért vállalt felelősség valamiképpen a társadalom eg észének felelősségévé válik, vagyis segítjük azokat, akik eltartott családtagokkal rendelkeznek. Ennek természetesen az államháztartásra is van hatása, nyilvánvaló azonban, hogy olyan rendszert kell kialakítani, ami igazságosabbá teszi az adózást, de nem c sökkenti az adóbevételt. A tervezet szerint 700 ezer forintos havi jövedelem felett némileg emelkedne az adó mértéke, viszont jelentősen csökkenne a két gyermeket nevelőké, fokozatos