Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - GODÓ LAJOS (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
230 illetékmentesen lehet csinálni ezt a dolgot. Ez 400 négyzetméter, erre azt mondják képviselőtársaim, hogy egy normális tanya mérete, ha még állattartás ehhez kapcsolódik … - megegyezünk, hogy az mekkora. Biztos vagyok benne, hogy ezen nem fogunk összeveszni, hiszen a cél az, hogy lehetőleg ezeket a dolgokat, amennyire lehet, használjuk ki, főleg azt is figyelembe véve, hogy sajnos egyre több kistelepülésünk is tiltja most már szinte teljes mértékig az állattartást a települések belterületein, amit persze én nagyon elítélek, hiszen azt gondolom, a falusi léthez az mindig hozzátartozott, és mindig is kibírták faluhelyen. Aki ezt nem akarja kibírni, annak nyilván nem kell odak öltözni. Persze a másik ok meg az, hogy ha azt akarjuk, hogy minél többen költözzenek oda, akkor meg lehet, hogy ezeket a dolgokat is figyelembe kellene vennünk, tehát ennyit erről. Azt gondolom, hogy konszenzusra nem a kormánnyal kell jutni. A kormánynak az a dolga, hogy van egy szakmai megállapodás, és akkor azt beterjeszti a parlamentnek. Én most kijelentem, hogy ha mondjuk, Jakab István meg Nagy Tamás aláírásával bejön egy földtörvénytervezet, holnap benyújtom a parlament elé. Csak a vélemények annyira messze vannak egymástól, hogy itt majd valamiben persze meg kellene egyezni, csak én úgy látom, hogy két érdekképviseleti rendszer van. Az egyik kizárólag azt mondja, hogy csak farmalapon és csak kisbirtokokon; mondjuk, Font képviselő úr mindig elmondja, hogy 50 hektárokban gondolkodó birtokokkal lehet elképzelni a magyar mezőgazdaságot, mert Európában ez a jellemző - ez az egyik szélsőség. A másik szélsőség meg az, hogy lehetőleg mindenkit eresszünk be a földpiacra. Ugyan ők ezt nem mondják, mert mindig h ozzáteszik, hogy az állattartás biztonsága érdekében. De ezen is lehet vitatkozni, hogy kelle az állattartáshoz föld vagy nem, értelmesen el tudjáke költeni, mondjuk, azokat a környezetvédelmi beruházásokra szánt pénzeket, amelyekből most 130 milliárd tá mogatási igény érkezett azért, hogy ne zárják be azokat a telepeket, amelyek egyébként versenyképesen tudnak a dán, a holland meg a többi, cseh, lengyel, szlovák telepekkel szemben a piacon versenyezni - hogy mi legyen velük? Be is lehet őket zárni persze, de attól nem lesz több disznó Magyarországon, mert nem hinném, hogy az a magyar jövő, hogy minden ólban, ami most faluhelyen van, újra háromnégy darab sertés lesz, ugyanis nem lesz rá ember, aki ezzel foglalkozik. Én pontosan tudom, hogy ez milyen keserv es munka, egész gyerekkoromban ezt csináltam. Aki ezt nem csinálta, az nem tudja, csak beszél róla, de én pontosan tudom, hogy se az én gyerekemet, se általában a gyerekeinket ilyenekre nem nagyon lehetne rávenni, mert ott nincs húsvét, nincs szilveszter m eg nincs karácsony. Azt gondolom, hogy a magyar élelmiszerellátás biztonsága meg az exportalapok igenis megkövetelik, hogy hagyjuk békén a nagyüzemeket, akik ennek az árualapnak a 90 százalékát most is előállítják. De ez nem azt jelenti, hogy a többi szer eplőt ki kell szorítani, szó nincs erről. Mi csak azt mondjuk, hogy beruházási típusú támogatáshoz kell egy alapstruktúra, amit meg kell csinálni meg produkálni kell, és aki félig önellátó a rendszerben, azt abban kell segítenünk, hogy megpróbáljon ebből m egélni. De azért azt se lehet megcsinálni, hogy valaki egy bizonyos szabályrendszer miatt, mondjuk, adót tudjon elkerülni, mert egyébként mellette meg nagyvállalkozó, csak van olyan lehetősége is, hogy ő is őstermelőként meg a nagymama meg a nagypapa meg m indenki bejelentkezik, és akkor a nagyüzemi termelés mellett így kerülnek el adót. A legújabb trükk meg az, hogy saját maguknak adják bérbe a földet. Ezekre figyelnünk kell, mert ezek olyan jelenségek, amelyek egyértelműen adódolgok. De ilyenek a magyar sz abályok, ebben semmi tilos nincsen, csak azért oda kell rá figyelnünk, én azt gondolom. A másik. Én is azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat, így, ahogy van, egyértelműen szakmai javaslat. Ebben az, hogy most a humuszt hogyan kell védenünk, meg hogy milyen fajta bírságot alkalmazunk, ha valaki nem jelenti be…; egyébként ez is szóba került, hogy szigorítottunk. Nem. Miután kaptam vagy tizenöt interpellációt tavasszal azért, hogy a földhivatal úgy is büntet, hogy előtte nem értesít ki, ezért beraktuk a törvény be, hogy egy hektár alatt eleve ne csináljon ilyet, mert abszolút nem releváns ügy, másrészt ne kelljen azonnal ügyészségen jelenteni, ha valakinél olyat tapasztal, hogy nincs bejelentve, hanem mondjuk - és ez most már gyakorlat , egy figyelmeztetést
