Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
209 Ma sem működik ez a dolog. Gyakorlatilag az osztatlan közös fö ldek nagy része még mindig osztatlan közös föld formájában van. Ugyan mondja a politika a magáét, hogy mindent megtesz, hogy azok jussanak egyébként földhöz, azok vásárolhassanak, vagy a családi gazdálkodók vagy a jelenlegi MSZPSZDSZkormány azt mondja: a mostani földhasználóknak, de azért egy osztatlan közös esetében, mivel tulajdonközösségről van szó, bárkinek egyébként, aki a tulajdonközösségben benne van, elővásárlási joga van, azt nem előzheti meg senki. Ennek érdekében aztán történnek ajándékozások, történnek különböző földcserék, amikor fát földre cserélnek, vagy volt már, amikor éppen sertést cseréltek földre. Tehát sok minden volt, hogy bejusson ebbe a körbe, nem igazán egzakt dolgok történnek gyakorlatilag a földtulajdonlás és a földhasználat körü l sem. Ha azt nézzük, hogy Magyarországon az állami tulajdonú földek megvásárlása vagy ennek a gondolata mindig nagy feszültséget okoz, de azért a szakpolitika, a szakmapolitika azt mondja, hogy biztosítani kell a hosszú távú földbérleti szerződéseket. Úgy látom, hogy sok szakmai és egyéb jó javaslat mellett a T/3093. számú törvényjavaslatnak - amely az 1994. évi földtörvényt módosítja - az 5. §a talán az egyik leglényegesebb része ennek a földtörvénynek, amely a földhasználati nyilvántartással kapcsolatba n nagyon szépen, pregnánsan, pontosan leírja, hogy mely területű földet milyen nagyságban, milyen alrészletek vannak benne, mi annak az aranykorona értéke, ahhoz a helyrajzi számhoz kinek kötődik földhasználati joga, annak mik a pontos adatai, ki az a jogi személyiség, aki ezt használja. Ha a politika egyébként a szakmai dolgok mellett tovább gondolkozik, és azt szeretné, hogy hosszú távú földbérleti szerződések jöjjenek létre Magyarországon, akkor bizony a földhasználati nyilvántartást nagyon pontosan körü l kell írni, nagyon pontosan szabályozni kell. Ennek a törvénymódosításnak szerintem ez a lényege, hogy pontosan szabályozza a földhasználati nyilvántartást, közhitelessé, nyilvánossá teszi. Az helyes egyébként, hogy szankciókat helyez kilátásba, ha valaki nem jelenti be időben, és egyéb szakmapolitikai dolgokat tartalmaz, de azért a földhasználati nyilvántartás pontosításából két dolog azért következhet. Az egyik: az állami tulajdonú földek esetében mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ha egy pontos, nagyon pr ecíz földhasználati nyilvántartás van, és hosszú távú földhasználati szerződés van valamelyik gazdasági társaság tulajdonában, akkor ezt a gazdasági társaságot nagy értéken el lehet adni, hiszen a háta mögött van esetleg egy 50 évre szóló földhasználati sz erződés. Ez megnöveli a gazdasági társaság értékét. Gondoljunk csak például a Ferihegyi repülőtér eladására. A repülőteret nem adtuk el egyébként, csak 75 évre bérbe adtuk. Ugyanez megjelenik az összes volt állami gazdaságnál, amelyiknek hosszú földhasznál ati szerződése van vagy lesz, vagy lehet. Ez a törvény mindenféleképpen biztosítja. De mit jelent azoknak a földeknek az esetében, amelyek magántulajdonban vannak? - tehát egyéni személyhez köthetően, függetlenül attól, hogy az önálló helyrajzi számmal bír , vagy nem bír önálló helyrajzi számmal. Ha ezek esetében is megjelennek a hosszú távú földhasználati szerződések 10, 20 évre vagy esetleg hosszabb időre, nem is merek mondani, mondjuk, 50 évet, akkor gyakorlatilag egy vagy két generációra lemondott arról, hogy változtasson ezen a dolgon. Nem könnyű változtatni. Akkor ezek a gazdasági társaságok is nagy értékkel fognak bírni. Ezeket is el lehet adni, sőt ezeknek a gazdasági társaságoknak egy jelentős része jól el is van adósodva. Ma is a magyar mezőgazdaság adósságállománya nem tudom, 500600 milliárd forint körül van. Ha még túljutunk majd ezeken az úgynevezett európai uniós, a II. nemzeti fejlesztési terv által nyújtott fejlesztéseken, akkor ki lehet számolni, hogy ehhez az 500600 milliárdhoz még annyi ho zzá fog jönni, ha azt a pénzt el akarjuk költeni. Így viszont sokat fognak érni, és esetleg nehéz piaci helyzet következtében ezek a gazdasági társaságok bankok kezébe is kerülhetnek, és nagyon jól jön az, ha a tönkrement gazdasági társaságok mögött esetle g hosszú távú földbérleti szerződések vannak, függetlenül attól, hogy azok állami földekre vonatkoznak, vagy X. Y., Józsi bácsi vagy Mari néni helyrajziszámosított vagy nem helyrajziszámosított földterületére vonatkoznak.
