Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
208 megerősödni. Ez egy nagyon erős, körülbelül azon a szinten való reagálás, min t ahogy én megkaptam, hogy igen, nekünk biztos valami fóbiánk van, és azt gondoljuk, hogy tőlünk el akarják venni a földet. Mi nem elképzelésekről beszélünk, tényekről, sorozatban be tudjuk mutatni, hogy mennyi termőföld került úgy kiírásra, értékesítésre, hogy szinte már tudtuk, kik lesznek a vevők. És mindezt természetesen kamattámogatással - ismerjük a problémákat. Szeretném elmondani, kedves képviselőtársam, hogy a közgazdasági feltételrendszer kialakításával, a finomhangolással lehet olyan feltételeket teremteni, hogy bizonyos rétegek, amelyek nem tudtak időben megerősödni és nem elég tőkeerősek, önként is odaadják földet. Na, ezt akarjuk elkerülni, méghozzá sürgősen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. A k épernyő szerint hárman jelentkeztek tízperces időkeretben hozzászólásra, Járvás István, Kékkői Zoltán és Czerván György képviselő urak. Először megadom a szót Járvás István képviselő úrnak, Fidesz. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztel t Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy van néhány olyan törvény a parlamentben, amely mindig érzelmeket, indulatokat, de legalábbis ellenérzést vált ki. Ezek közé a törvények közé tartoznak azok a törvények, amelyek a földkérdéssel foglalkoznak , ez egyértelmű. Ennek valamilyen történetének kell lenni, nevezetesen, a földtörvénynek azért van, mert az a tény, hogy a magyar társadalom még mindig nem felejtette el azt, hogy 1945 és 1959 között azért ilyenolyan technikákkal mégiscsak a földet elvett ék az emberektől, a nagybirtokot államosították, a kisebb birtokokból viszont szövetkezeteket alapítottak. Igaz, hogy némi ígéretet tett az akkori politika, hogy felépítjük a szocializmust, tán még valami mást is fel fogunk építeni. Hogy az embereket a föl dtől elválasszák, ezt törvényerőre is emelték valamikor az 1960as években, az úgynevezett kötelező földmegváltás jogintézményével. Ennek a jogintézménynek vetettek véget az 1988as időszakban, a Némethkormány idején. (13.30) Részben helyettesítette, rész ben orvosolta a föld körüli problémát az 1992ben kezdődő kárpótlás, amely ugyan a nagyobb földterületeket nem kárpótolta, de a kisebb földterületeket az úgynevezett kárpótlással, amely degresszíven, de azért mégis a kicsiket teljes egészében, a nagyobbaka t kevésbé kárpótolta. Így jutottunk el az 1994. évi földtörvényig, amely deklarálta, hogy külföldiek Magyarországon nem vásárolhatnak földet. Ennek a folyamatnak sem vagyunk még a végén. Egy másik érdekes folyamat is jelentkezik a magyar földbirtokpolitik a körül, nevezetesen, hogy a kárpótlási földek Magyarországon helyrajzi számmal ellátott, személyre szabott tulajdonú földek, személyhez kötötten valakinek a tulajdonába kerültek. Igen ám, de a földbirtok másik fele, ami úgynevezett tagi részaránytulajdon volt, nem lett kimérve, nem lettek személyekhez kötve, hanem úgynevezett osztatlan közösben lettek nevesítve, de lettek nevesítve, hogy egyegy tábla vagy egy nagyobb tömb kinek a tulajdona, de nincs helyrajzi számilag meghatározva. Erre vonatkozóan is vol tak törekvések azért, mert valamikor 1993 márciusáig lehetett benyújtani, hogy ki az, aki szeretné kiméretni a földjét. Persze, az akkori politika sajátossága is megjelent: azt mondták, hogy aki kiméreti, az elveszíti a nyugdíját, annak saját magának kell művelnie, tehát sok zavaró tényező volt, és egy picit zavaró tényező volt az is, hogy a földkimérési díjnak talán 50 százalékát lehetett csak utólag visszaigényelni. Volt még egy kezdeményező indítvány a földre vonatkozóan, nevezetesen 2001ben, az Orbánk ormány idején, amikor ismét be lehetett jelentkezni, ha valaki szeretné osztatlan közösből a földjét kimérni. De a kormányváltást követően ez a folyamat megállt vagy teljes egészében lelassult.
