Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 19 (85. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz):
201 képviselőtársam is elmondta, hogy nem itt kellett volna szabályozni a gyümölcstermesztésről szóló részt; említette ezt Kis Zoltán és Bagi Béla képviselőtársam is. Még szerencse, hogy a szőlőtermesztés és a borgazdálkodás szabályozását nem te tték bele az új törvénybe. Mint ahogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról külön törvény szól, mégpedig a 2004. évi XVIII. törvény, ugyanígy megérdemelt volna a gyümölcstermesztés is külön egyet. 2003ban szintén a balliberális kormány hozott egy ol yan döntést, hogy a gyümölcstermesztést - Kis Zoltán képviselőtársam figyelmét hívom fel arra, hogy hogyan is volt ez - az 1970. évi 36. törvényerejű rendeletben szabályozták. Utána 2006ban egy újabb törvénnyel 2007. január 1jéig szabályozta a földtörvén y. Azóta egy év sem telt el, s máris egy új törvénybe kerül minden bizonnyal, ha ezt megszavazzuk. Tudjuk, hogy szőlőterület 95 ezer hektáron van ma Magyarországon, míg a gyümölcsösök összterülete 103 ezer hektárt tesz ki. Vagyis ha a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról külön törvény szól, akkor a gyümölcsösökre legalább annyira indokolt lenne külön törvényt alkotni. Ebben az esetben a jelenlegi gyümölcsösöket érintő fagykár körüli anomáliák is elkerülhetők lettek volna. Ugyanakkor a 4. oldalon van eg y érdekes dolog. Az 5. §ban az olvasható, hogy “a földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni”. Mit tekintünk termőföldnek nem minősülőnek? (12.50) Megnéztem a 2. §t, amelynek c) pontjában ez áll: “termőföldnek nem minősülő ingatlan a termőföldről szóló törvény 3. § q) pontjában meghatározott földrészlet”. Lehet, hogy célszerű lett volna itt, a törvényben meghatározni és nem visszautalni, így viszont megint elő kell venni a termőföldről szóló t örvényt, amelyben ez a meghatározás szerepel a q) pontban: “termőföldnek nem minősülő ingatlan, termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan”. Itt már az ember elveszti a fonalat. Tehát egy kis utánajárással megtudhatjuk, hogy a termőföldne k nem minősülő ingatlan meghatározása így szól: “termőföldnek nem minősülő földrészlet”. Nem ragozom tovább. A szándék talán egyértelmű: ha például a földutakra céloznak a termőföldeknek nem minősülő ingatlan meghatározásával, akkor azoknak a gyommentesíté se is természetesen valakiknek kötelessége, csak az a kérdés, hogy kinek a kötelessége. Tudjuk jól, hogy nem mindig a termőföldhasználók tulajdonában vannak az utak, ami magában is bonyolítja a dolgot, de ilyen pongyola megfogalmazás mellett szinte előre b orítékolható, hogy nemigen fog akadni olyan, aki ezt a feladatot kötelességének érezné. Így annak idején ezt a törvénymódosító javaslatot sem támogatta a környezetvédelmi bizottság. Köszönöm, elnök úr. Majd az általános vita további részében fogok felszóla lni. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólaló Örvendi László József képviselő úr. ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy folytassam a gondolatmenetemet a termőföld védelméről szól ó törvényjavaslattal kapcsolatban, ugyanis ott tartottam, hogy kevesellem azt a 400 négyzetméteres térítésmentes kivonási lehetőséget, amit a külterületen építkező gazdálkodók részére biztosít. Ettől sokkal nagyobb területre van szükség, hogy egy normális építményt, gazdasági építményt tudjon kint megvalósítani. Arra tekintettel pedig, hogy megakadályozzuk a visszaéléseket, megfelelő törvényt kell alkotni, és szigorú szabályokat kell keresni. Például a külterületi általános, illetőleg kertes mezőgazdasági ö vezetekben a telekalakítás csak földhivatali szakhatósági engedéllyel lehessen. Vagy a földvédelmi hatóság tájékoztassa az építési engedélyről, aki azt véleményezheti abban a tekintetben, hogy az épület agrárhasznosítási célt szolgále, vagy kifejezetten l akóépület. Vagy például birtokközpont létesítése csak regisztrált és mezőgazdasági árbevételt rendszeresen elérő agrártermelő részére
