Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KONTUR PÁL (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: - ELNÖK (Harrach Péter):
3394 Nálunk sok a munkanélküli, és addig is, amíg az iskolapadban tartjuk a hallgatókat, az hasznos alap lehet arra, hogy később abból a tanulmányból megélhessenek. Ne zárják ki ezt a lehetőséget! Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsoro kban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van!) ELNÖK (Harrach Péter) : Kontur Pál következik. KONTUR PÁL (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azért ez a „ki fizeti a zenészt”, ez egy pénzalapú gondolkodás. A gazdaság mindenképpen gondolkodhat így. Ez igaz, részben . De mi van azokkal, és hol van az állam felelőssége, hol van az önök felelőssége ebben a helyzetben, amikor ebből a képzésből minimum 30 százalék kiesik. Ez hol van? Ezeket ki fogja képezni? A tiszket én helyeslem, nem erről van szó. Még a szakmai osztály ok indításával sincs gondom, fel kell mérni, szakembereknek ezt meg kell vizsgálni, hogy milyen irányba menjen az oktatás. Ezzel nincs semmi gond. Nem ezt kifogásoljuk. Azt kifogásoljuk, hogy, hároméves átlagban 1500 fő fölött kell lenni a tiszknek is, ha fejlesztési támogatást akar kapni, aki viszont ebbe a körbe nem tartozik bele, az ezt nem kapja. Ebbe beletartoznak a művészeti szakiskolák, azok a családias kisiskolák, amelyek a kiesőket oktatnák, és egy hosszabb folyamat alatt, de el tudnák juttatni odá ig, hogy ők is emberhez méltóan, önmagukat becsülve saját magukat el tudják tartani. Ezt hiányoljuk. Ez a legnagyobb hibája, hogy kizárja az egyházi és más fenntartású iskolatípusokat, kivéve, ha a tiszkbe tartoznak. Ez a probléma. Mert minimum hét iskola kell hogy tiszkben legyen. A harmadik probléma pedig, hogy a tiszk valóban nem egy helyen van, ahogy tetszett mondani, nem egy nagy, sok ezer főt foglalkoztató iskolatípus, hanem iskolák tartoznak hozzá, akár 50 kilométeres körzetben is. Ha az egyik Vácott akar tanulni, a másik Balassagyarmaton ilyen szakmát, olyan szakmát, mert ott tanítanak, azt utaztatni kell. Ez egy rossz ötlet. Nincsenek kollégiumok, hogyan lehet ezeket a gyerekeket elküldeni azokba az iskolákba? Vagy csak helyben lehet azokat a szakmá kat tanulni, amit éppen ott tanítanak helyben? Akkor másik városból vagy településről odamenni akaró nem tud odamenni, vagy nem tudja finanszírozni, vagy az államra marad ez a lehetőség. Nem hiszem, hogy ezt a vállalkozók fizetik. Köszönöm szépen a szót, e lnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Kiss Péter miniszter úré a szó. KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter : Ígérem a jelenlévőknek, hogy nem élek gyakran a kétperces lehetőségével, de úgy gondolom, hogy egy aggályt sikerülne tisztá znunk akkor, ha a képviselő úr felvetésére rögtön reagálhatok. Méghozzá a művészeti szakképzés kapcsán említem meg, hogy úgy, ahogy az agrárszakképesítések esetén is, lehetőség van arra, hogy szakképzésszervezési társulás létrehozásával szerezzenek fejle sztési forrásokat. De aki ezzel nem akar élni, annak megvan a lehetősége az egyedi szakképzési igények kielégítésére kezdeményezést tenni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnál, amelynek a törvényben rejlő joga és lehetősége az, hogy az egyedi s zakmákról döntési jogosultsággal rendelkezzen, tehát döntéseket hozzon. Amennyiben ez indokolt, indokolja a munkaerőpiac, fogyasztói igény és így tovább, akkor ilyen döntést fog hozni. Magyarán, a szabályozás megteremti az egyedi eljárás lehetőségét szerve zeti értelemben is, és abban az értelemben is, hogy egyedi döntéssel lehessen olyan helyzetet teremteni, ami adekvát a követelményekkel. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth András képviselő úré a szó.
