Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
3395 TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úr nagy részét elmondta annak, amit mondani szándékoztam. Egy dologgal szeretném kiegészíteni, hogy egy olyan módosító indítványt dolgoztunk ki mi is, amely erre a problémára valamilyen választ próbál adni; mer t azt a kapcsolatrendszert, amelyet az iskolák kiépítettek kisvállalkozásokkal, nagyobb vállalkozásokkal, kár lenne feladni. Így lehetőséget próbálunk arra teremteni, legalább átmeneti időre, amíg ezek az egységek kialakulnak, hogy ne essenek el az iskolák attól a forrástól, amelyhez eddig hozzájutottak. Egyébként a törvény egy korábbi módosításánál létszámarányossági korlátot iktatott be a parlament, tehát a kisebb létszámú intézmények nyilván annyi forráshoz jutnak, amennyi feltétlenül indokolt. Tehát né hány szakképzési kis csoport működtetésével nem fognak, ha a mi javaslatunkat elfogadja a parlament, nagy támogatáshoz jutni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Babák Mihályé a szó. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Kontur Pál és az i mént szólt képviselőtársam, azt hiszem, most már kezdjük egymást érteni, hogy mit féltünk. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, vannak kis szakképző iskolák, és vannak nagyobb iskolák, középiskolák, amelyek szakképzéssel foglalkoznak. Az önök törvényjavaslat a szerint csak a tiszkben lévők kaphatnak fejlesztési támogatást, ezzel azt mondják, hogy nem szerezhetnek forrásokat. Ezek ellehetetlenülnek. Azért kértem szót, hogy tessenek megérteni, szükség lehet a tiszkre is, amelyik új képződmény, térségi szemléletű , ugyanakkor meg kell hagyni a helyi önállóságot. És ne bántsuk azt a helyi önkormányzatot, amely maga eldönti azt, hogy fenn akar tartani szakképzést, akár a gimnáziumában vagy a szakközépiskolájában, és szeretne hozzá forrást is szerezni. Mert a számítóg épet, tanárnő, ha nem cserélik ki időben, tönkre fog menni, és mindig vannak újabb dolgok. Tehát ha csak a tiszkek működhetnek, és ilyen nagy létszámmal, gigantomán szervezetekben, és csak azok jutnak forráshoz, akkor a többiek ellehetetlenülnek. Ezt szere tnénk kérni önöktől, hogy ezt ne tegyék. Legyünk ebben partnerek, mert nem ilyen egyszerű a szakképzés, ennél lényegesen bonyolultabb, és történelme is van. Ráadásul, úgy gondolom, a szakképzés Magyarországon jelenleg, a közoktatásban betöltött funkciója k apcsán is, már többször használtam ezt a kifejezést, esély, lehetőség egy településen a gyerek továbbtanulásához, vagy egy végleges vagy egy jól fizető, a gazdaság által is igényelt szakma megtanulásához; első lépcsőfok lehet. Ezért nem tartom utcára képzé snek, amikor képzünk, hanem egyszerűen kitöltjük a 18 éves tankötelezettséget hasznosan, és megismertetjük a munka világával, és esélyt adunk. Ne vegyük el ezt az esélyt a gyerekek elől, hagyjuk meg, és ne csak a nagy multicégek és a nagy hiányszakmák pótl ására gondoljunk. Ezek is fontos kérdések, azokra programokat kell beállítani. Igazgató asszony, még annyit, hogy a kis szakma és a kis létszámú képzés két különböző dolog, kis szakmáknak a szolgáltató szakmákat szoktuk nevezni, és erre is nagy szükség van vidéken és az országban, akik ebből maguk élnek meg a saját cégük kapcsán. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : A kétperces felszólalások után normál idejű felszólalás következik. Bencsik Jánosé a szó. (21.20) BENCSIK JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A túltengő kétpercesek után penitenciaként én egy kis történelemmel kezdeném. Talán nem hiábavaló időközönként visszatekintenünk akár húsz évvel korábbi időszakra is, amikor is a nemzetközi hitelek által mesterségesen táplá lt és a KGST
