Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
609 DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Amint a FideszMagyar Polgári Szövetség vezérszónokaként is próbáltam jelezni, az egyik fő problém ánk ezzel a törvényalkotási menettel éppen az, ahogy a kérdések ebben a menetben rendeződnek; ami talán röviden úgy foglalható össze, hogy egy rendeleti típusú kormányzás előkészületei vagy folyamata zajlik, ahol a törvényhozás elé nem azok a lényegi kérdé sek kerülnek, ami az értékrendválasztást mutatná, amit itt közösen kellene a különböző politikai erőknek ebben az arénában megvitatniuk, hogy azután majd a kormány a saját rendeleteiben a technikai kérdéseit és a lebonyolítás kérdéseit szabályozza. Mélysé gesen egyetértek azzal, hogy ehhez a bizonyos váltáshoz, amiről most beszélünk, szükség van egy nagyon komoly intézményrendszerre. Még azt is készséggel elfogadom, hogyha a kormány úgy gondolja, hogy ezt törvényi szint gondolja szabályozni, és behozza a Há z elé. De szeretném még egyszer határozottan leszögezni, az alapkérdések törvényi szintű szabályozása nélkül rendeleti kormányzásról beszélhetünk pusztán, és ez elfogadhatatlan a FideszMagyar Polgári Szövetség számára, de ez valószínűleg elfogadhatatlan l enne, ha a másik oldal ülne az ellenzéki helyzetben. Ami miatt mégis szót kértem, az, hogy azok a lényegi kérdések, amelyek tehát a törvényben most nem szerepelnek, benne kellene hogy legyenek ebben a rendeletben. Mik ezek? Milyen alapkérdések nincsenek, a melyeket valahol máshol szabályoz a kormányoldal? Alapkérdés a forráselosztás. Nem étlapot vár a magyar társadalom, hogy mi mindent lehet Európában támogatni, mert ezek étlapok, hanem arról kellene konszenzusos döntést hoznunk, hogy ezen az étlapon szerepl ő lehetőségek közül mit akarunk fölhasználni, és milyen arányban akarjuk a forrásokat erre fölhasználni. A támogatás elveit és mértékét bizony itt kellene megbeszélnünk, például olyan dolgot, hogy vajon akinek 100 ezer hektárja van, a százezredik hektárra is ugyanazt a százszázalékos támogatást kapjae, mint a századikra. Alapkérdések; alapkérdések a lineáris támogatás vagy nem. Ha valami, akkor ez idetartozik. Vagy olyan kérdések, hogy hogy húzzuk meg az alsó és fölső határokat. Ezzel csoportokat vagy beve szünk a támogatottak közé vagy kizárunk. Ezek bizony idetartozó és törvényi szabályozást igénylő kérdések, s ezekről szó sincs. Ezek közül hadd emeljek ki egyet, amit viszont mutatnak azok a háttéranyagok, amire miniszter úr is utalt, hogy nagyon sok minde n a háttérben van, e mögött a törvény mögött van, ami csak a lebonyolítást hivatott a tárca megítélése szerint szabályozni. A háttérben az 1400 milliárd forint elosztását szabályozó Új Magyarország vidékfejlesztési program áll, amelynek most már a számai i s ismertek. Szeretnék akkor tiszta vizet önteni a pohárba. Bedő Tamás képviselőtársam nagyon pregnánsan sorolta, hogy mi minden szól majd a vidéknek Európában. Ehhez képest nézzük, hogy a magyar programban mennyi forrás milyen arányban szerepel ezekre a jo gcímekre. Versenyképesség, első tengely: humánerőforrásfejlesztésre, szakoktatásra és tájékoztatásra 2 százalék. 2 százalék! A fiatal gazdák induló támogatására és az idős gazdák korai nyugdíjazására vagy gazdaságátadásra 0,64, illetve 0,5 százalék, ami a folytonosságát biztosítaná a családi gazdálkodásnak, ami megerősítené a vidék társadalmát. Az egész vidékfejlesztési tervből kevesebb mint másfél százalék az erre szánt forráskeret. Gőgös államtitkár úr említette, hogy milyen fontos a szaktanácsadási szol gáltatás igénybevétele. Egyetértünk, főleg a kisebbeknek, mert nem tud minden jogcímre külön embereket alkalmazni. De kérem szépen, ebben a tervben 0,7 százalék az, ami a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételére rendelkezésre áll, 9 milliárd forint h ét év alatt az egész gazdatársadalom szaktanácsadási igénybevételére. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz.) Fizikai tőkére viszont, kedves barátaim, vagyis a nagyberuházások finanszírozására 536 milliárd forint, a teljes összeg 38 százaléka. Tessenek szívesek lenni az arányokat egy picit egymással összehasonlítani! Az étlapon szerepel ugyan minden, de gyakorlatilag a konyhában nincs az adott étel.
