Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DEMENDI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
559 keretében az adott jogszabály közvetlenül érvényes az adott tagállamban, tehát nem kell a nemzeti jogrendbe beilleszteni, a polgárok egymás közti viszonyában, illetve az állam és a polgárok egymás közti viszonylatában ezeket a jogszabályok at alkalmazni kell. A tagállam felelőssége ebben az esetben a nemzeti jogrend miatt szükséges nemzeti végrehajtási szabályok megalkotása. A javaslat 84. §ában megtalálhatóak a közösségi jog által szabályozott területek. Ez egy elég hosszú lista, amely mag ában foglalja a legfontosabb, közvetlenül is alkalmazandó jogszabályokat. Ezek a közösségi jog által szabályozott általános kérdések elsősorban pénzügyi, pénzügytechnikai és bizonyos eljárási kérdéseket foglalnak magukban. Másodsorban meg lehet különböztet ni mind az európai mezőgazdasági garanciaalapra, mind az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapra, mind az európai halászati alapra vonatkozóan különböző, elsősorban rendeleti szintű közösségi szabályokat, amelyek megmondják adott esetben a jogcímeket vagy egyszerűen azt, hogy milyen technikával lehet ezt a pénzt kifizetni. Ez a javaslat, ami előttünk van, magában foglalja az EMGAval, EMVAval, az EHAval és a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos intézményi, eljárási és végrehajtási kérdések általános s zabályait. Minden, a törvény hatálya alá tartozó előterjesztői támogatási eljárásokban ezeket alkalmazni kell, mint ahogyan a miniszter úr expozéjában is elhangzott, az előterjesztő igyekezett, amennyire mód és lehetőség van rá, átláthatóvá tenni az eljárá s rendjét, ezáltal kiszámíthatóvá tenni a rendszert. Ez a tervezet a törvényi szintű szabályozás egyik alapdokumentuma. Ha a szabályozási szinteket áttekintjük, akkor a következőket állapíthatjuk meg, miközben természetesen vannak azonos sajátosságai, vann ak különbségei is. Az első szabályozási szint a rendeleti szintű közösségi szabályozás, amelyeket közvetlenül végre kell hajtani tagállami szinten. A második szint a tagállami szintű törvényi szabályozás, azaz a törvényi szint, amelynél fontos szempont, ho gy nem lehet ellentétes az első szinttel, de a tagállami sajátosságokra épül. A harmadik szint a tagállami szintű szabályozás kormányrendeleti szinten, amely részletes pénzügyi, elszámolási, lebonyolítási szabályozással függ össze, például az ügyfélregisz trációval összefüggő szabályozás. Bár nem sorolnám külön szintbe, de azért a megkülönböztetés miatt mégiscsak azt mondom, hogy a negyedik szint a tagállami szintű miniszteri rendeleti szabályozás, amely egyes intézkedésekhez kapcsolódóan határozza meg a ré szletes feltételeket. Ezt követően - és ez nem tartozik a szabályozási szintek közé - a végrehajtással foglalkozó intézmények eljárási rendjében vagy a közreműködő szervezetek közötti megállapodásokban foglalt technikai jellegű feladatokat és felelősséget meghatározó leírásokat és szabályzatokat említhetünk itt. Ez is egy nagyon fontos része az egész folyamatnak, ami - még egyszer mondom - technikai jellegű, nem túlságosan meghatározó érdemileg. Természetesen a feladatvégrehajtás végkimenetelét illetően na gyon fontos, és ennek is minden korábbi szabályozási szinttel összhangban kell lenni. (10.40) Ebben a javaslatban, mint ahogy elhangzott itt a felszólalásban is és a mezőgazdasági bizottság ülésén is, ez a kifejezés, hogy nincs gazdaságpolitika, nyilván me gjelenik a további, rendeleti szintű szabályozásban. Sőt azt kell mondjam, a törvényjavaslattal egyidejűleg jelenik meg. Itt azzal az érdekes, nem mindenkor tapasztalt helyzettel találkozunk, hogy miközben a törvényjavaslatot a kormány benyújtotta, a parla ment, a bizottságok foglalkoznak vele, párhuzamosan a nyilvánosság előtt vannak azok a rendelettervezetek, amelyekről véleményt nyilváníthatnak. Természetesen majd csak a törvény elfogadása után válik lehetségessé a rendeletalkotás, de már abban a folyamat ban, azon a szinten is maguk a törvényalkotók, de a gazdaság érintett szereplői is véleményt alkotnak. Ezek a kormányrendeletek is szabályozni fogják az államháztartási számlák közötti pénzforgalmat, elszámolást, valamint azt, hogy hogyan kell technikailag lekönyvelni és más részletkérdéseket. Tehát ezek teljesen technokrata jellegű pénzügytechnikai kérdéseket fognak szabályozni. A tervezet a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény rendelkezéseit mint mögöttes joganyagot rendeli szabályozn i. Ennek oka, hogy a nagy tömegben jelentkező kérelmek
