Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁRVÁS ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
417 részét adja, 50, esetleg 60 százalékát, akkor a többi tulajdonostársat gyakorlatilag margón kívülre helyezik, kineveznek valakit a gazdasági társaság alkalmazottai közül, aki a többi földtulajdonos érdekeit képviseli; ez az érdekképviselet gyakorlatilag nem valósul meg. Természetesen vannak olyan vadásztársaságok, ahol azért nem így működik a dolog, ahol a földtulajdonosok, a földvédők és a vadászok, esetleg a személyeik is jelentős azonosságot mutatnak, de jól együttműködnek. Ami szerintem még a vadgazdálkodással kapcsolatos, hogy úgy látom, picit nem követi le a törvény azt a változást sem, hogy magántulajdonon alapuló gazdatársadalmat építünk, a vadászati jog használata mégis tulajdonon alapul, hiszen az a legnagyobb probléma, hogy Magyar országon sokan még ma is úgy gondolják a vadászást, hogy egykét konyhai vadászattal a költségeket meg lehet téríteni. Ez egyébként nem igaz, messze nem lehet megtéríteni. Ez a fajta gondolkodás ahhoz szokott vezetni, hogy egyegy vadásztársaság tönkremegy tulajdonképpen, mert a vadászás és a vadállomány, a vadgazdálkodás költségei jóval meghaladják azt, amit egy konyhai vadászattal ebből be lehet egyébként hozni. Erre való példák is vannak a területemen bőven; ahol egy vadásztársaság nem megfelelően gondol kodik, nem megfelelően gazdálkodik, ott azért mégiscsak az a jellemző, legalábbis az apróvadas területen, hogy egy idő múlva se nyúl, se fácán, róka viszont annál több van. Itt szeretnék visszakanyarodni a törvénytervezet 15. pontjához, ahol a vadászat ren dje megsértésének minősülő eseteket sorolja fel, és a j) pontban a tükör, más vakító eszköz, továbbá gázok és a kifüstölés szerepel. Nem tudom, hogy azokon a területeken egyébként, ahol a kifüstölést megtiltjuk, és nincs jól működő vadásztársaság, ott hogy an lehet a rókapopulációt egy kicsit is féken tartani. Abban az esetben, ha nincsen olyan gazdálkodó a körzetben, aki mondjuk, libával próbál foglalkozni, akkor még csakcsak elmegy, mert az embert azért nem támadja meg, de ahol ilyen gazdálkodók is vannak , bizony nehéz helyzetbe szoktak kerülni. Kifogásolom végül is, hogy ez a kifüstölés, amely kifejezetten a rókapopulációt szorítaná vissza, így került be ebbe a törvénybe. Jó dolog a vadászati törvény kapcsán az a rész, amely rendezi, hogy ha vadkár van, h ogyan lehet szakértőt kirendelni, és ha az egyik fél kéri, akkor gyakorlatilag a jegyző kirendelhet szakértőt. El kell mondani, a kárral kapcsolatban úgy látom, hogy a gazdálkodók nem sajnálják vagy nem zavarja őket oly mértékig a vadkár, különösen az apró vadkár, az viszont irritálja általában a gazdálkodókat, ha a vadászat során egy luxusterepjáróval a szépen elmunkált területen keresztülkasul járkálnak. Nem is a kár mértéke bosszantja a gazdálkodókat itt sem, hanem kifogásolják ezt a dolgot, szerintem jo gosan, e tekintetben is lehetne önmérsékletet tartani a vadászoknak. A növényvédelemről szóló törvény módosítása, amely azt pontosítja, hogy a közérdekű védekezésbe mi tartozik bele, szerintem helyes. Bár a 21. §ban, amely azt írja, hogy mely esetben mily en tőszámúnak kell lennie a kultúrnövénynek, és milyen borítottságot jelent a parlagfűvel való elterítés, nem egyértelmű, hogy az adott területen mit kell érteni. Nem tudom, hogy mit kell érteni egy „adott területen”. Egy parcellát kell érteni, egy tömböt kell érteni, egy helyrajzi számot vagy az adott növényi kultúrának milyen felületét az adott területen? Talán érdemesebb volna ezt egy picit pontosítani szerintem. A növényvédelmi bírsággal kapcsolatban elég komoly tételemelkedés van itt 20 ezer forinttól az 5 millió forintig. A növényvédelmi gépek műszaki vizsgáztatása, amelyre előbbutóbb sor kerül, szerintem jelentős terhet fog okozni a gazdálkodók egy jelentős részének, már csak azért is, mert nincs megfelelő gépe, akinek van, annak pedig ezt el kell vi selnie, el kell hordania. Szerintem addig az időpontig, amíg az uniós támogatásokban közelebb nem jutunk az Európai Unió régi tagállamaihoz, ennek a hatálybalépését egy picit késleltetni kell az én véleményem szerint. Ami pedig az utolsó módosítást jelenti , amely a borforgalmazás… - jól mondom a címét? (A képviselő irataiban lapoz. - Dr. Kis Zoltán: A szőlészetről és a borgazdálkodásról.) Igen, ami a szőlészetről és a borgazdálkodásról szóló módosítást tartalmazza. (17.30) Aggályosnak tartható az a ré sze a módosításnak, hogy gyakorlatilag kik fogják ezt a 8 forintot fölhasználni. Ha ennek a 8 forintnak a fölhasználása általában a borkultúrát, a borfogyasztást
