Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁRVÁS ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
416 valakik úgy gondolták, hogy a sza rvasmarha, amely legelni szokott, és növényi eredetű abraktakarmánnyal lehet hizlalni, kicsit húsevővé kívánták tenni, amikor húslisztet, csont- és hallisztet és egyéb ilyen fehérjehordozókat kevertek a tápba. Azt hiszem, hogy valahol ez talán törvényben n em is szabályozható, ez majdnem olyan, mint a matematikában az axióma, hogy mégis egy növényevő tehenet nem kell - vagy szarvasmarhát - másra rászoktatni. A törvénymódosítás másik törvénye, amely az erdőről és az erdők védelméről szól, szerintem egy nagyon jó szakmai törvénymódosítás, azt kell mondani erről a törvényről, hiszen a módosítás 5. és 7. §a, amely gyakorlatilag azzal foglalkozik, hogy az erdőművelő, aki fakitermelési engedély birtokában van, és fakitermelést végez, kötelessége, hogy ez az engedé ly nála legyen a fakitermelés során, illetve a faszállítás során is föl tudják mutatni ezt az engedélyt a hatóság ellenőrzésére. (17.20) Úgy gondolom, hogy a fakitermelés során itt az erdészeti hatóság képviselője van megjelölve, azért ez talán egy szűkítő jellegű dolog. Lehet, hogy más hatósági személy is jogosult lehet egyébként arra, hogy fel kell neki mutatni ezt az engedélyt. A 7. §ban talán ez egy picit visszajön, hiszen ott általában már nem az erdészeti hatóságról beszél a törvényelőterjesztő, han em csak hatóságról. Érthető, hiszen a rendőrség is ellenőrizheti közúti ellenőrzés során, de talán a fakitermelésnél is érdemes volna bővíteni ezt, szerintem egy módosító indítvány során meg lehet vitatni ezt a javaslatot, amelyet én most itt felvetettem. Abban viszont egyértelműen egyet lehet érteni, hogy az erdőtörvény hatálya alól ki kell vonni vagy kivonja a törvény egyébként a fás szárú energetikai ültetvényeket, ami nem jelenti azt, hogy nem kell szabályozni ezen ültetvények telepítését, művelését, go ndozását, kitermelését, vagyonvédelmét és egyéb ilyen eljárását, de az viszont jól dolog, hogy a közösségi erdőtörvény vagy általában az erdőtörvény alól kiveszi a törvénytervezet ezt a fás szárú energetikai növények ültetvényét. Amit ezzel kapcsolatban sz eretnék elmondani, az az, hogy általában a rendszerváltás nem volt túl messzi még, és a tulajdonosok közötti tulajdoni áramlás nem igazán korrekt módon történik Magyarországon. Azért mondom el azt a példát, amit mondok, mert van a kezemben egy olyan szerző dés, amely mégis erdőtulajdon megszerzésére vonatkozik. Nevezetesen az osztatlan közös tulajdonban lévő, sokszor egy aranykorona alatti erdőterületek megvásárlása nem mindig az elővásárlási jog alapján történik, hanem ügyes jogászok közreműködésével csere alapján is működik, ami azt jelenti, hogy az ő tulajdoni hányadát, ami mondjuk, egy aranykorona, elcseréli 15 vagy 20 mázsa tűzifára, aminek az értékét is meghatározzák, és ez alapján kérik a tulajdon bejegyzését. Majd később odaadom államtitkár úrnak is b etekintésre ezt a dolgot, nagyon érdekes. Azt a szándékot tehát, amelyet a törvényalkotó előír, hogy hogyan lehet egyébként földtulajdonhoz vagy erdőtulajdonhoz jutni, a legmesszebbmenőkig kijátsszák. Hallottam már ilyet, nemcsak a tulajdon megszerzésére v onatkozóan, hanem hogy ha a szomszédos telektulajdonosnak vagy földtulajdonosnak vagy tanyatulajdonosnak nem akarja eladni valaki a földjét, akkor először elcseréli, és úgy adja el egy másik helyen lévőnek, ahol már nincs elővásárlási joga. Szerintem erre figyelnie kell a törvényalkotónak, hiszen a mi szándékunkat messzemenően megkerülik ezek a megoldások. A vadászati törvény módosításával kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy véleményem szerint a vadászati törvény talán az a törvény, amely nagyobb hor derejű változtatásra vagy változásra is megérett. Ehhez politikai szándék és akarat kell. 1996ban született ez a törvény, amely szerintem kiindulópontnak nagyon is jó, hiszen szabályozta az akkori vadászat körüli viszonyokat. Szerintem azonban tíz év elte ltével sok tapasztalatunk van, negatív tapasztalat is. A negatív tapasztalatok sem jellemzőek egyébként úgy általában, azt lehet mondani, hanem vannak olyan területek, vadásztársaságok, üzemi vadásztársaságok, ahol jellemző az a probléma, amit szeretnék fö lvetni, és amire szeretném az államtitkár úr figyelmét is felhívni. Nem minden területen veszik komolyan a földtulajdonosok és földhasználók érdekeit, különösen akkor nem, ha egy vadásztársasági területen belül túlnyomórészt egy gazdasági társaság az, amel y a terület nagy
