Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 5 (79. szám) - Egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
3963 volt 1994ben a nettó adósságállomány? 21 milliárd dollár, tehát majdnem megkétszereződött, egyébként egy gazdasági automatizmus következtében. Ez a gazdasági automatizmus az adott politikai kormányzat színezetétől függetlenül működött, ennek az adósságállomány nak a ledolgozása, ami majdnem megkétszerezése volt az 1990 előttinek, az 199498 közötti korszaknak volt az eredménye. Abban a pillanatban, ahogy a megszorító politika véget ért, és megtörtént az adósságállomány egy jelentős részének ledolgozása, és megin dult egyfajta gazdasági növekedés, akkor az adósságállomány már a Fideszkormány alatt erőteljesen növekedni kezdett. Jelenleg valóban ez rendkívül magas, de meg kell jegyeznem, hogy vannak olyan európai uniós tagállamok, amelyek amúgy gazdaságilag nincsen ek rossz állapotban, de a GDParányos államadósságuk jóval magasabb. Ilyen például Belgium és Olaszország. Belgiumban a GDP 106 százalékát teszi ki az államadósság, de Belgiumnak olyan a helyzete a világgazdasági rendszerben, hogy ez az ország számára nem jelent olyan problémát, mint számunkra a jóval alacsonyabb szint. Ami az Ausztriával kapcsolatos összehasonlítást és egybevetést illeti, valóban voltak olyan naiv emberek, a Magyar Szocialista Pártban is voltak, például Pozsgay Imre, akik arra gondoltak, h ogy egy rendszerváltástól 56 év alatt utol lehet érni Ausztriát. De akik ilyeneket állítottak, azok nem nézték meg a magyar gazdaságnak az elmúlt 100150 éves és nemcsak 1945 utáni történetét. Ha megnézzük a gazdaságtörténeti irodalmat, akkor világosan lá thatjuk, hogy az 1850es évek végén, már amennyire az akkori statisztikai adatok ilyen összevetést lehetővé tesznek megbízhatóságukat figyelembe véve, Magyarország az európai átlag 60 százalékán volt. Egy Paul Bairoch nevezetű svájci francia gazdaságtörtén ész mutatta ezt ki. És ha megnézzük, hogy 20042005ben hol állt Magyarország, akkor azt látjuk, hogy az európai uniós átlag 61 százalékán. Tehát van egy hosszú távú trend, ami egyébként rendszerektől független. Az kétségtelenül igaz, hogy 1989 és '99 közö tt egy nagyon komoly, úgynevezett transzformációs válság zajlott le Magyarországon, ami nemcsak kormányoktól független volt, mert az MDFkormány alatt a GDP csaknem 20 százalékkal csökkent, utána növekedni kezdett. Nem olyan ütemben, mint ahogy ezt sokan f eltételezték, Magyarország, mint említettem, 1999ben érte el a '89es szintet az egy főre jutó GDPben, a reálbérekben pedig csak 20012002ben érte el az 1989es szintet. De természetesen ennek már egészen más volt a megoszlása. Ezért nem lehet a politik ai oldalak egyikét sem felelőssé tenni, én sem azt vetem fel, hogy az MDFkormány tragikus politikája vezetett oda, hogy majdnem 20 százalékkal esett vissza a GDP, hanem ez a transzformációs válságnak volt a lényege. Tehát mindig mindent reálisan kell megk özelítenünk. Vádbeszédeket persze konkrét ügyekben is el lehet mondani, de ameddig nem tudjuk pontosan azt, hogy például mi történt a rendőrségi erőszaktétel terén Zsanettügyben, amíg nincsenek pontos bizonyítékaink, addig ne hozzuk ezt fel példának a par lamentben. A kormány egyébként nagyon határozottan cselekedett, a miniszterelnök menesztette a budapesti rendőrfőkapitányt, az országos rendőrfőkapitányt, sőt még az igazságügyi és rendészeti miniszter is lemondásra kényszerült. Ezt követelte egyébként a F idesz. Abban a pillanatban, hogy ezek a lemondások, illetőleg leváltások megtörténtek, már újabb követelések hangzottak el. Csak akkor lehet normális jogrendet működtetni, ha a politikai felek között konszenzus van. Valóban igaz az, hogy kell egy plusz is a jogrendben, az írott normák tisztába tételén, hatálytalanítások megvalósításán és egyebeken túlmenően; az szükséges, hogy a politikai felek egymást kölcsönösen elismerjék legitimnek. Ennek hiányában semmilyen demokratikus jogrend nem tud működni. Köszönö m a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Nincs több jelentkező. Kérdezem államtitkár urat, kíváne szólni. (Dr. Kondorosi Ferenc: Később.) Később.
