Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - FILLÓ PÁL (MSZP):
391 És azt gondolom, hogy egy társadalom, ha valamit akar a jövőben, akkor nem gondolkozhat másképp. Nem hiszem, hogy érdemes a részletekben elveszni. Mi nem azt mondtuk, hogy kizárólag a családi adóztatással kívánjuk megváltoztatni ezt a helyzetet, amiben ma az ország tengődik, amiben vergődik; mi az egész jogrendszerben és a jogalkotói munkában családbarát gondolkodást kérünk. Ezért a következő javaslattal élek: az elmúlt időszak intézkedéseiről készüljön társadalmi hatástanulmány, hogy az egyes családokat - a gyermekek számát is figyelembe véve - hogyan érintették az elmúlt intézkedések, és a parlament illetékes bizottsága ezt vitaanyagként kezelje és tárgyalja meg, hiszen ez jelentheti a további irányokat, a további szükséges intézkedé seket. Arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ne jelen vitanapban, hanem minden törvényben és minden jogalkotói munkában ezt a szempontot - a mi jövőnkről van szó , a mi jövőnk szempontját érvényesítsük. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraib an.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Harmincöt másodperces felszólalásra jelentkezett Puskás Tivadar, a KDNP képviselője. Parancsoljon, képviselő úr! DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Jó volt itt lenni a mai vitanapon, mert beszélhettünk a gyerekről, beszélhettünk a családról, beszélhettünk a családi adó lehetőségéről, és beszélhettünk olyan dolgokról, amiket szeretünk. Nagyon jó érzés volt ezen a vitán részt venni. Remélem, Sütő Andrásnak igaza lesz (Az elnök a csengő megkoc ogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és ember emberrel büntetlenül nem találkozhat. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Filló Pál, az MSZP képviselője, parancsoljon! FILLÓ PÁL (MSZP) : Köszö nöm szépen a szót. Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A gyermekvállalás nagyon nagy öröm, de úgy gondolom, hogy még nagyobb felelősség. És amikor a családok mérlegelik ezt, hogy vállalnake gyereket, akkor úgy gondolom, hogy alapvetően akkor dönte nek a gyermekvállalás mellett, ha úgy érzik, hogy kiszámítható a jövőjük, ha tudják, hogy lesz munkahelyük, ha tudják, hogy van lakásuk, van a közelben bölcsőde, óvoda, iskola, tehát ki tudják számítani azt, hogy a gyermeknek tisztességes feltételeket tudn ak biztosítani. Nem hiszem, hogy fontos eleme lenne a gyermekvállalásnak a nemzettudat. Bár fontos dolog, hogy mi magyarok vagyunk, de a gyermekvállalás esetében a családoknál - legalábbis az én tapasztalataim szerint - ez nem igazán számít, inkább azok a fontos elemek, amelyeket elmondtam, és amelyek közül egyetlenegy témára szeretnék kitérni: a munkahelyre, a munkahelyteremtésre. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a gyermekvállalást a fiataloktól, a fiatal pályakezdő emberektől várjuk, és egyáltalán nem minde gy az, hogy ezeknek a fiataloknak tudunke munkát biztosítani, és hogyan tudunk munkát biztosítani. Azokkal vitatkoznék, akik rendszeresen azt hangoztatják, hogy a munkahelyteremtés csak az állam feladata. Ez nem így van, igen tisztelt képviselőtársaim, kü lönösen nem így van most, amikor tudjuk jól, hogy az állam csak olyan munkahelyeket tud direktben teremteni (Kontur Pál közbeszól.) , amelyeket közpénzekből finanszírozunk, s minden egyes munkahely, közpénzből finanszírozott munkahely megteremtése a közös a dóforintjainkból van finanszírozva. (15.30) Tehát az államnak csak közvetett eszközei vannak. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról, hogy mit próbáltunk meg tenni a fiatalok érdekében azért, hogy javuljon az elhelyezkedési esélyük, hogy az iskolából kikerülve munkát is tudjanak találni maguknak. Csak címszavakban
