Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - NAGY LÁSZLÓ (MSZP):
392 szeretnék ezekről szólni. Ilyen volt és ilyen program a „Diplomás pályakezdők a közigazgatásban” című programunk, amely elsősorban a jól képzett pályakezdő diplomások számára adott egyfajta gyakorlati lehetőséget a közszférában, nem annyira a versenyszektorban. Ennél már sokkal szélesebb program az, ami a mai napig is működik, a „Lépj egyet előre” program, amelynek (Babák Mihály: És kettőt hátra!) az a célja, hogy a rossz végzettséggel vagy n em piacképes végzettséggel rendelkező fiatalok számára esélyt teremtsen a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre. Nem tudom, tudjáke, kedves képviselőtársaim, hogy csak az elmúlt évben 11 ezer olyan felnőtt volt, aki részt vett ebben a programban, aki vagy s zakmát sajátított el, befejezte az általános iskolai tanulmányait, vagy középiskolai végzettséget szerzett. Tehát ezek borzasztó fontosak azért, hogy esélyt teremtsünk a családoknak a gyermeknevelésre. Ilyen program a fiataloknál a Startprogram, erről nem akarok részleteiben beszélni, hiszen többen is szóltak már előttem róla. Még egy elemet szeretnék kiemelni nagyon röviden, ez a szakképzés. Igen tisztelt képviselőtársaim, ha valahol gond van, akkor a szakképzésben komoly gondok vannak. Nagyon megérett a reformra, megérett arra, hogy átalakítsuk a szakképzés rendszerét - ezt elkezdtük. Olyan szakképzési rendszert szeretnénk Magyarországon, ami nem munkanélkülieket teremt, hanem olyan jól képzett szakembereket, akiknek esélyük és lehetőségük van arra, hogy elhelyezkedjenek, hiszen ha munkája van a fiataloknak, akkor családja is lesz, lakása is lesz, és reményeim szerint akkor lényegesen több gyermek is fog születni Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (M andur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Pelczné dr. Gáll Ildikó, a Fidesz képviselő asszonya. Parancsoljon, öné a szó. PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, később szeretnék szólni. ELNÖK (Mandur László) : Jó, értem. Nag y László, szeretne most szólni? (Jelzésre:) Szeretne. Parancsoljon, öné a szó. NAGY LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai vitanap végéhez közeledve engedjék meg, hogy Filló képviselőtársamhoz kapcs olódva néhány szót ejtsek a munkavállalásról, hiszen ez is egy fontos aspektusa a gyermekvállalásnak. Nem kétséges, ma már a gyermekvállalás egyik fontos feltétele, hogy az anya szülés után vissza tudjon térni a korábbi munkájához, hiszen a kérdés sok eset ben ma már úgy vetődik fel, hogy előbb a karrier, utána a gyermekvállalás, vagy fordítva, illetve kérdésként vetődik fel az is, hogy amennyiben az anya elmegy szülési szabadságra, vajon vissza tude térni a korábbi munkahelyére. Ezért természetesen fontos feltétel az is, hogy a gyermekvállalás után az anya el tudja vinni bölcsődébe a gyermekét, hiszen csak így tud a munkába visszatérni. Hogy minél jobb eséllyel tudjon visszatérni az édesanya a munkába, az Országgyűlés 2006. január 1jén módosította a munka törvénykönyvét. Ennek értelmében amennyiben a szülő gyermekgondozási segélyben részesül, a gyermek egyéves koráig kereső tevékenységet nem folytathat, a gyermek egyéves kora után azonban időkorlátozás nélkül dolgozhat, vagyis akár teljes munkaidőben is vég ezhet munkát. Ez a szabály a korábban hatályos szabályokhoz képest a kismamák munkavégzése tekintetében jelentős változás volt; hiszen a gyermek egyéves kora után napi 4 órában dolgozhatott a szülő, vagy a munkáltatóval kötött megállapodás szerint kizáróla g szombaton és vasárnap részmunkaidőben dolgozott úgy, hogy a heti rendes és rendkívüli munkaideje a 20 órát nem haladhatta meg.
