Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A vállalkozói „körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - VÉGH TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
3498 A 2006ban megalkotott kormányprogramban jelentős helyet foglalt el a körbetartozások vagy a gazdasági élet tisztaságának segítése, szorgalmazása. Amikor á ltalános vitáról beszélünk, azért meg kell említenünk, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégtörvény módosítása vagy a Btk.módosítás mindmind abba az irányba mutatott, hogy a gazdasági életben a tisztaság, az átláthatóság vagy a hitelezők vé delme erősebb legyen a korábbinál. A könyvvizsgálói tevékenység kötelező előírása is abba az irányba mutat, hogy egy adott vállalkozás pénzügyi, anyagi, jövedelmi helyzetéről a piaci szereplők lehetőség szerint objektív képet kapjanak. Úgy, ahogy a bizotts ági véleményben képviselőtársaim elmondták, 2006 őszén már volt egy törvénymódosítás, de akkor azzal a gazdasági bizottság, aztán később a parlamenti patkóban szinte mindenki egyetértett, hogy ezek a lépések nem elégségesek, hanem további lépésekre van szü kség. Akkor egy országgyűlési határozat született, amely a kormánynak feladatul adta, hogy még a tavaszi ülésszak alatt nyújtson be újabb módosító javaslatot. Én itt, e helyről is megköszönöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból miniszter úrnak, ál lamtitkár úrnak és azoknak a kollégáknak, akik ebben a hosszú egyeztetési folyamatban részt vettek. Azt gondolom, kevés olyan törvényjavaslat van, ahol ilyen széles spektrumban, köztisztviselőktől a vállalkozói szféra képviselőiig vehettek részt ebben a mu nkában. Mielőtt az érdemi részre térnék, kell hogy beszéljek arról, hogy ez a törvényjavaslat, úgy, mint sok más javaslat, nem old meg minden problémát, maradtak ügyek a tárgyalóasztalon, amelyek hosszabb távú előkészítést és bevezetést igényelnek, és olya n ötletek is felvetődtek, hogy cégenként az adóslistákhoz való hozzáférés vagy annak megtekintése vagy a tartozások információiról egy adatbázis álljon rendelkezésre; egészen odáig, amiről költségvetésnél, adótörvényeknél szoktunk itt a Házban beszélni, ho gy általános forgalmi adót ne igényelhessen vissza az, aki nem egyenlítette ki mások felé a tartozásait. (11.40) Összességében úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta, ebben a nem túl nagy terjedelmű törvényjavaslat ban - de azt gondolom, hogy annál jelentősebb - három lényeges módosítás szerepel: a csődeljárásról és felszámolásról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a Ptk. módosítása. A csődtörvénymódosításból azt emelném ki - tudjuk, hogy a gyakorla tban elég sokan élnek vissza azzal, hogy öncsődöt kezdeményezhetnek , hogy itt van egy szigorítás, hogy mely feltételek között nem lehetséges újabb csődeljárást kezdeményezni egy adott vállalkozásban: ha a korábban fennálló tartozásokat még nem elégítetté k ki. Ez mindenképpen egy lehetséges eszköz a hitelezőkkel szemben, ugyanakkor fontos, hogy a hitelezőnek is aktív közreműködővé kell válni ebben a folyamatban. Szeretném többszörösen aláhúzni azt a lényeges változást, amit az államtitkár úr is említett, h ogy a számla valójában felszólítás az ajánlatkérő vagy a megrendelő felé, de neki záros határidőn belül kell vitatni. Úgy érzem, hogy itt tényleg találkozott a gazdasági gyakorlat, a bírói gyakorlat, mert tényleg hosszasan lehetett elhúzni a folyamatokat a zzal, hogy csak később, sőt már a bírói szakaszban kezdtek vitatgatni egyes teljesítéseket, a számla tartalmát. Tehát itt a törvény azt mondja, hogy ha a rendelkezésre álló tizenöt napon belül, a fizetési határidőn túl nem nyilatkozott, akkor a későbbiek f olyamán már nem vitathatja a teljesítést, és itt még jogorvoslati lehetőség is fennáll, hogy amennyiben mégis úgy teljesített pénzügyileg, akkor azt neki kell visszakövetelni, vagy visszakövetelheti peres úton. Fontos és nagyobb terjedelmű nyilván a közbes zerzési törvény módosítása. Itt meg kell említenem, nem hallgathatjuk el, hogy a körbetartozások mögött elég jelentős a költségvetési rendszerben gazdálkodó szervezetek száma, ezt el kell ismernünk, ennek különböző okai vannak. Akik megfordultak önkormányz atokban vagy más hasonló intézményekben, azok tudják, hogy év végén hányszor és hogyan kötnek úgy szerződést, hogy majd a teljesítés a következő évi költségvetésben lesz, tehát már kódolva van az, hogy a fizikai értelemben vett teljesítés, a kivitelezés és a pénzügyi teljesítés között elég hosszú idő telik el, miközben hatályos törvény írta elő, hogy
