Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A vállalkozói „körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
3499 közbeszerzési eljárást csak úgy lehet indítani, ha valakinek a pénz a zsebében van, tehát tudta azt bizonyítani, hogy fizetőképes az adott közbeszerzés kiírása kor. Itt újdonság, hogy nyilatkozniuk kell arról, hogy a teljesítés elismerése majd hogyan történik, és hogyan történik a fizetés. A nyilvánosság, a honlapon való megjelenés mindmind abba az irányba mutatnak, hogy a vállalkozók nagyobb biztonságba kerülhe tnek, és itt ki kell hogy emeljem az alvállalkozóknak azt a lehetőségét, hogy ők is korábban és gyorsabban juthassanak az elvégzett munkájuk ellenértékéhez. A végére hagytam a harmadik tételt, a polgári törvénykönyv módosítását, ami nagyon fontos, és megin t köszönöm az államtitkár úrnak, hogy ezt hangsúlyozta, hogy a vállalkozás szabadsága, a szerződéskötés szabadsága rendkívül fontos; a felek megállapodhatnak más feltételekben is, de ha más feltételekben nem állapodtak meg, akkor e törvény erejénél fogva a vállalkozó javára jelzálogot lehet bejegyezni. Ez is egyfajta lehetőség és garancia arra, hogy hozzájuthassanak ahhoz a pénzhez, amiért valójában megdolgoztak. Tudjuk azt - ahogy Végh Tibor képviselőtársam mondta , hogy itt még sok feladat van, azt gondo lom, nekünk ébernek kell lennünk, folyamatosan értékelni kell a tapasztalatokat akár vállalkozóktól, akár közbeszerzési ajánlatkérőktől, és ha kell, ennek függvényében további finomhangolásokat kell elvégeznünk. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ez t a javaslatot, hogy minél előbb hatályba léphessen, és tegyünk egy újabb lépést a gazdasági élet tisztasága, átláthatósága irányába. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Szatmáry Kristóf képviselő úr nak, a Fideszfrakcióból; őt majd Lakos Imre követi, az SZDSZből. SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik a T/2914. számú törvényjavaslat a körbetartozások mérséklése céljából. Tudni kell az előzményekről, hogy hasonló címmel a kormány ősszel benyújtott már egy törvényjavaslatot, ami visszavonásra került különböző szakmai egyeztetések alapján, illetve egy országgyűlési határozat kérte fel a kormányt, hogy március 31ig az újradolgozott javaslatot hozza viss za a parlament elé. Milyen témáról is beszélünk? Azt hiszem, aki ismeri a hazai vállalkozások mindennapjait, az tudja, hogy ez az egyik, ha nem a legfontosabb olyan versenyképességromboló tényező a magyar vállalkozások között, amely jelentős mértékben ter heli a vállalkozásokat, és jelentős mértékben szűkíti a lehetőségeiket. A számok nyelvén ez azt jelenti a felmérések szerint, hogy a 2006. évben - a Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet beszámolója szerint az építőiparban a leggyakoribb a körbetartozá s, itt a cégek 38 százaléka fizet késedelmesen. Igen magas, 38 százalékot meghaladó arányban fordul elő egyébként késedelmes teljesítés a feldolgozóiparban is, illetve az élelmiszerkereskedelem az, ami hasonló problémákkal küzd. A felmérések ugyanakkor az t is mondják, hogy a cégek 53 százaléka állította a tavalyi évben, hogy volt valamilyen ki nem egyenlített követelése, és a cégvezetők fele szerint évről évre növekedik a körbetartozások gyakorisága. A kisebb vállalkozások mintegy 64 százaléka szenved tart ozásoktól. Ezért is érthető és nagyon fontos az előttünk fekvő törvényjavaslat, ugyanakkor nem kerülhető meg néhány olyan probléma, amit ez a törvényjavaslat nem tartalmaz. Külön kell említeni azt, ami itt elhangzott néhány kormánypárti képviselőtől is, ho gy a kormányzati vagy költségvetési intézmények első számú gerjesztői ennek a körbetartozásnak. Ennek nagyon szemléletes példája volt a 2005. évben a Draskovics pénzügyminiszter úr által fémjelzett áfavisszatartások kérdése, ami 300 milliárd forintot tarto tt vissza jogtalanul a gazdaságból. Több elemző szerint egyébként ennek különböző begyűrűző hatásai a mai napig is érezhetőek. Azt gondolom, ez kettős szempontból is romboló hatású volt, tehát egyrészt a mindenkori mintakövetés szempontjából nem túl szeren csés, ha a kormányzat is maga ilyen lépéseket tesz, másrészt konkrét pénzügyi hatása is kimutatható.
