Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitásának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
3450 Kellene valamilyen ösztönzőrendszert kitalálni, amivel rá lehet őket venni, hogy kérjék az óvodai elhelyezést. Tehát ez egy hasznos és jó dolog. Az egy másik kérdés, amit az önkormányzatok jeleztek felénk, hogy ahol az óvoda már bezárt, ott sajnos ez nem probléma. Ahol van hely az óvodában, ott még örülnek is, ha új jelentkezők érkeznek. Ott viszont, ahol a törvény adta lehetőségeket kih asználva már most 120 százalékos a feltöltöttség, óvodai férőhelyek bővítésére van szükség. Tehát a kormánynak erről gondoskodnia kell, hogy a férőhelyek ezeken a településeken bővüljenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm az elnök úr türelmét. Megfogadom a jó tanácsait, és elhúzunk még módosítókat írni. (Derültség. - Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Én csak egy klasszikust idéztem. Szabó Zoltán képviselő úr következik. Kétpe rces hozzászólások jönnek most. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy lényegesen könnyebb és termékenyebb dolog vitatkozni abban a stílusban, ahogy most Pánczél Károly képviselő úr hozzászólását hallgattuk. Né hány megjegyzést azért engedjenek meg. Képviselő úr rosszul emlékszik Szüdi szakállamtitkár úr két évvel ezelőtti, vagy nem tudom, mikori érvelésére. Ő nem azt kifogásolta - persze azt is kifogásolta, mert a minisztérium költségvetése is véges , hogy a kö ltségvetésben ez túl nagy költséget jelent; ő azt kifogásolta, hogy a magasabb költségvetési támogatás arra ösztönöz önkormányzatokat, hogy átsoroljanak és szegregáltan neveljenek olyan gyerekeket, akik egyébként nem szorulnak rá az elkülönített nevelésre, akiknek a közösségben integráltan történő nevelése mellett szólnának inkább szakmai érvek. Ez volt Szüdi államtitkár úrnak akkor az érvelése, és ezzel, meg kell mondanom, egyet tudok érteni. Ami a kollégium problémáját illeti, azt gondolom, hogy ebben aká r meg is egyezhetünk, van szándék a mi részünkről is arra, hogy valamilyen módon enyhítsük ezt a kitételt. Ugyanakkor a művészeti iskola esetében, azt gondolom, a képviselő úrnak nincsen igaza. Nekem volt szerencsém 1998 és 2002 között BudapestErzsébetvár os polgármesterének lenni (Babák Mihály: Szegény Erzsébetváros!) , ahol működött egy igen kiváló művészeti iskola, az Előtér Művészeti Iskola, működött továbbá az akkor még csak Rottenbiller utcainak nevezett, azóta Janikovszky Éváról elnevezett általános i skola, és ennek a két iskolának az egyébként saját kezdeményezésükre történt fúziójával kialakult egy olyan egységes iskola, amely mindenki megelégedésére működött, mind a művészeti, mind az általános iskolai részleg megelégedésére. Tehát azt gondolom, hog y e tekintetben az aggodalmai alaptalanok. Köszönöm szépen. (1.40) ELNÖK (dr. Áder János) : Arató Gergely államtitkár úr is kétperces hozzászólásra jelentkezett. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szé pen. Ha megengedik, képviselőtársaim, megragadom azt az alkalmat, amikor érdemi szakmai vitát lehet folytatni. Ez mindig jólesik az embernek. Hadd hívjam fel mindkét előttem szóló képviselő úrnak egy fontos tényre a figyelmét, aminek talán nem is vagyunk b irtokában, vagy nem is tudjuk mindannyian. Abban a kategóriában, a sajátos nevelési igényű diákok, akikről most beszélünk, a tanulásukban ilyenolyan módon akadályozott diákok és a magatartászavarral küszködő diákok 92 százalékát ma is integráltan neveljük ; ez gyakran azt jelenti, hogy olyan intézményben, amely felkészült erre az integrált nevelésre.
