Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitásának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János):
3443 ez igaz. Viszont önmagában ez a tény nem ok arra, hogy a felsőoktatásban jelenleg tanuló - és vélhetően a jövőben is oda bejutni szándékozó - hallgatók nagyobb többsége, akik többnyire bérből és fizetésből élő családok gyermekei, kiszoruljanak onnan. Tudniillik, ha a mai átlagfizetéseket alapul v esszük, akkor bizony azt kell mondani, hogy nagyon kevés család fogja tudni megengedni magának a tandíjak kifizetését. Forrásbővülésről beszélt Szabó Zoltán. Képviselő úr, ezt már oly sokszor hallottuk, hogy gyakorlatilag önökön kívül ezt már senki nem his zi el. Szeretném látni majd, hogy ez valóban így van, de ezt az elmúlt öt évben is oly sokszor hallottuk, és mindig az ellenkezője következett be. Volt a Draskovicsféle megszorítás, voltak elbocsátások a felsőoktatásból is, nem is kis létszámban. Úgyhogy lehetne a példákat sorolni. Ezt megelőzően önök mindig újra és újra azt mondták, hogy forrásbővülés, az aztán dögivel! Dől a pénz! Csak nem tudtuk, hogy hova, de hogy a felsőoktatásba nem ment, vagy ha igen, akkor nem tudjuk, hova tűnt, mert az bizony állá sok megszűnésével, leépítésekkel járt együtt. Úgyhogy minden ilyen megjegyzés sajnos pontosan az ellenkező hatást éri el: elkezdenek félni a felsőoktatási intézmények. Forrásbővülés címszónál tartani lehet attól, hogy bizony nagy probléma van. Arató államt itkár úrnak csak nagyon röviden hadd mondjam, hogy a felvételit is valamikor törvény írta elő. Tehát az államnak, a fenntartónak a bemenetelikimeneteli követelmények meghatározásához joga van. Az alkotmány és a felsőoktatási autonómia azt tartalmazza, hog y a képzés belső tartalmában, szervezetében és így tovább van az intézményeknek autonómiája. Amiről én beszéltem, az pont ez, hogy a doktori képzés a bolognai folyamaton belül a képzés szerves része, nem a bemeneteli, nem a kimeneteli követelményekhez tart ozik, hanem annak az autonómiának a része. Amikor azt mondtam, hogy alkotmányos aggályok vannak, hogy ebbe akar belenyúlni, az erre vonatkozik. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Ház! Pósán képviselő úr az imént jelezte, hogy az írásban beny újtott felszólalási szándékától eláll, merthogy a kétperces hozzászólások keretében már elmondta, amit szeretett volna, úgyhogy így a felszólalók sorának végére értünk. Kérdezem, kíváne esetleg még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Nem jelentkezett senk i sem. Már csak egyetlen dolog maradt hátra, hogy megkérdezzem Arató Gergely államtitkár urat, most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Arató Gergely: Nem.) Most nem, majd később. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében ma 14 órakor kerül sor, tehát még van, ha jól számolom, 13 órájuk, hogy a módosító javaslatokat elkészítsék, úgyhogy - hogy egy klasszikust idézzek - húzzanak bele. (Derültség.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitásának folytatása ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szól ó törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/2931. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/2931/2., 3., 4. és 5. számokon kapták kézhez a képviselők. Most a képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretbe n, először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, akik száma fogyatkozott, de azért vannak még körünkben. Összesen kilencen jelentkeztek eredetileg, ez azonban időközben - az idő előrehaladtával
