Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János):
3436 Nyilván az alapvető forrást a jövő évi költségvetés fogja megteremteni ennek a kötelezettségnek a teljesítéséhez úgy, mint minden más kötelezettség teljesítéséhez. Nem szeretnék ezen a késői órán az összes tételről beszélni. Egy elemét emelem ki. Azt mondt am a bevezetőmben, hogy azon múlik, hogy sok vagy kevés az egyetem, vagy sok vagy kevés a hallgató, hogy mi folyik, milyen minőségű képzést szereznek a hallgatók. Meggyőződésem, hogyha az iskolában a gyerekek tanulnak, ha a felsőoktatásban a hallgatók megf elelő módon tanulnak, készülnek a pályájukra, és ezt színvonalasan teszik, akkor nem kell attól félni, hogy tíz év múlva ugyanaz a szakma nem áll rendelkezésre, amit megtanult. Mert ha jól kiképeztük a fiatalt, ha jól jár az agya, akkor nagyon gyorsan meg fogja tanulni azt az új szakmát, ami majd tíz év múlva lesz a felkészültsége alapján. Ma sem okoz gondot nagyon sok embernek már, hogy nem azt a feladatot végzi, nem azt a szűken vett feladatot, amire fiatalkorában készült, de megszerzett olyan képességeke t, megszerzett olyan tudást, ami alapján, arra építve meg tudja oldani azokat a feladatokat, amiket az élet az ő számára biztosít. Nincs olyan állam, nincs olyan kormányzat, amely felelősséggel gondolkodva garanciát tudna vállalni arra, hogy na, te fiam, h a jogi egyetemet végzel, akkor jogászként vagy ügyvédként fogod az életed tengetni. Volt olyan időszak, mikor ezt gondolta az állam, az a rendszer megbukott, és nagyon rossz úton járna a mostani, ha ugyanazt az ígérgetést szeretné tenni. Amit viszont meg k ell tenni, panaszkodnak a felsőoktatási intézmények, hogy egyre rosszabb felkészültséggel kerülnek be hallgatók az egyetemre. Vizsgálni kell azért ennek az okát. Nyilván nem 18 éves korban romlanak el. A magyar közoktatás készíti föl az életpályára is, meg a továbbtanulásra is a 18 éves fiatalokat, és ha rosszabb a felkészültség, akkor tenni kell azért, hogy jobban készüljenek föl. A törvényjavaslat megnyitja azt a paragrafust, amelyben mód van az érettségi vizsga szabályozására. Javaslatot teszünk arra kép viselőtársaimmal, hogy minden diplomát adó felsőfokú képzésbe - az alapképzésbe, hiszen abból léphet majd tovább a hallgató, diplomát adó képzésbe - két emelt szintű érettségi vizsga letételével léphessen be a hallgató. A legfogékonyabb középiskolás é veket így azok a gyerekek, akik továbbtanulásra készülnek, eredményesebben használják föl. Azért nem kell egy tárgyat, és nem kell az egyetemek választására bízni ezt a kérdést, mert ha a középiskolából úgy kerül be egy szakra egy hallgatócsoport, hogy a f ele egy tárgyat tanult, a fele másik tárgyat tanult, nem tud rá építeni az egyetem, tulajdonképpen akik hajtottak a középiskolában, mint ahogy tapasztaltam, az egykét évet az egyetemen sokszor végigunatkozták, amíg a többiek, akik nem készültek komolyan k özépiskolás korukban, felzárkóztak arra a szintre. Tehát van mód arra, hogy olyan elemeket változtassunk meg a beterjesztett törvényjavaslatban is, hogy az ifjúság érdekét szolgálja, hogy jobb minőségű legyen az oktatás, és így eredményesebben, színvonalas abban működjenek az intézményeink, és valóban el fogja dönteni a minőségi követelmény azt, hogy ha életképes egy intézmény, akkor fog tudni működni, ha nem életképes, nem fog tudni működni. A Magyar Hírlap tanulmánya mire utal? Hogy nagyon egészségtelen ná lunk az a rendszer, hogy ha fél ponttal rosszabbul teljesít a felvételi vizsgán vagy a felvételi pontszámításnál a hallgató (Babák Mihály: Nincs is benne a törvényben. Miről beszélsz?) , akkor teljes térítési díjat vagy önköltségest fizet (Az elnök pohara m egkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ezt mutatja a szám. A másik szám pedig azt mutatja, a nulla, hogy még vannak a felsőoktatásban, akik nem fizetnek. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő!) Ebből lehetne egy normális rendszert csinálni, de ez nincs benne most a törvényben. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólások következnek; Pettkó András az MDFből, aki elsőként jelentkezett szólásra.
