Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3435 TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim némelyikének nem zavarta meg a tisztánlátását a kormány által beterjesztett törvényjavaslat, merthogy a hozzászólásukból kiderült, fogalmuk sincs, hogy mi van a törvénytervezetben . (Babák Mihály: Ezt minden törvényjavaslat vitájában elmondja!) Az a helyzet, Babák képviselő úr, hogy ha megszólal a parlamentben egy képviselő, akkor az, aki nagyjából ismeri a beterjesztett törvényjavaslatot, pontosan meg tudja állapítani, hogy megzava rtae a gondolkodását a kormány által beterjesztett törvényjavaslat, vagy nem. Meggyőzött róla minden hozzászólásával, hogy önt nem zavarta meg az, amit a kormány beterjesztett. Önnek van egy elképzelése, hogy mit kell erről a kormányról és a beterjesztett törvényjavaslatról mondani. (Dr. Pósán László: Ezt olvasta ki a törvényjavaslatból.) Akkor rosszabb a helyzet, ha olvasta, és nem mondom tovább, hogy abból milyen következtetést lehetne levonni. Maradjunk annyiban, nehéz megállni, hogy az elhangzott kérdé sek közül néhányra ne reagáljak. Sok a főiskola vagy az egyetem Magyarországon, sok az intézmény, vagy nem sok? Amerikát szokták példaként hozni. Amerika elég nagy ország, ott lakosságarányosan valamivel több felsőoktatási intézmény van, mint Magyarországo n. Ha azt kérdezzük, hogy soke az egyetemi és főiskolai hallgató Magyarországon, akkor találunk országot, ahol arányosan több van, és találunk olyat is, ahol arányosan kevesebb van, tehát az igazi kérdés nem az, hogy sok vagy kevés az egyetem vagy a hallg ató. Az igazi kérdés az, hogy mi történik a magyar fiatalokkal a magyar felsőoktatásban. Ez az igazi kérdés, és erre a kérdésre kell válaszolniuk elsősorban azoknak, akik ezen a területen felelősek a képzésért. Itt a parlamentben pedig azzal kell foglalkoz nunk, hogy hogyan szabályozzuk ezt a területet. A beterjesztett törvényjavaslat azoknak a területeknek a többségét, amit képviselőtársaim előhoztak a mai vitában, nem érinti. Néhány pontosítást tartalmaz. Tartalmaz a hároméves finanszírozásról elemeket, és meg kell mondani világosan, hogy nincs forráskivonás - amiről Pálinkás képviselő úr beszélt , forráskivonás akkor lenne, ha ezek a források rendelkezésre álltak volna. Volt egy garanciális csomag a két évvel ezelőtt beterjesztett törvényjavaslatban, ezek et a garanciális elemeket a törvényjavaslatból ez a módosítás kiiktatta, mivel mindannyiunk számára világos, hogy azok a magyar gazdaság mai teljesítménye, a rendelkezésünkre álló jövedelem alapján nem teljesíthetők. Természetesen lehetett optimistának len ni, amikor a törvényt alkottuk, lehetett úgy gondolkodni, hogy ezek a források rendelkezésre állnak, de ha kiderül, hogy nem, akkor változtatni kell rajta, és meg kell tenni ugyanazt, amit a közoktatási törvénynél is megtettünk. Azokat az úgynevezett garan ciális szabályokat, amelyek egyik kormányzat alatt sem érvényesültek, éppen úgy hatályon kívül helyezte a parlament minden egyes költségvetés elfogadása előtt, mind a jobboldali kormányzat időszakában, mind a baloldali kormányzat időszakában. És azt gondol om, helyesen tette a parlament, hogy ezeket kivette az oktatási törvényből, mert olyan szabályozást fenntartani, amelyet soha nem lehet betartani, nem komoly dolog. (0.30) Azt kellett tenni a felsőoktatási törvénnyel is, olyan garanciákat szabad benne hagy ni a törvényben, amelyek betarthatóak. Például bizonyos egységnyi finanszírozásra megszabott korábbi korlát helyett egy rugalmasabb szabály került be, aminek az a lényege, hogy nyilvánvalóan abból az összegből kell kiindulni annak a megállapításánál, ami a költségvetésben rendelkezésre áll. Megkérdezték, hogy miből finanszírozza a kormányzat azokat a kötelezettségeket, most például a tbhozzájárulást, ami bekerült a törvénybe. Ugyanabból fogja finanszírozni, mint az összes többi kötelezettséget. Hiszen az e gész felsőoktatási törvényben leírt feladat, rendszer, minden egyes kötelezettség mögött munka van, annak a munkának ára van. Nincsen ingyen diploma, nincsen ingyen egyetem, ami munka folyik, ami tevékenység folyik, mindennek ára van, azt ki kell fizetni.
