Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - MOHÁCSI JÓZSEF (MSZP):
3401 Az utolsó mondat a szakképző vizsgaközpontokban foglaltakban értelmetlen, ezért elhagyható: a modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazhatja. Ugyanis amennyiben az iskolai rendszerben az abszolutórium egyenlő a modulzáró vizsgával, akkor az év végi jegyek is beszámíthatók lennének a szakmunkásvizsgába. A másik, talán nagyobb probléma az, hogy a felnőttképzésben nem számítható be a modulzáró vizsga, mivel az nem álla mi, hanem helyileg szervezett vizsga, így az állami vizsga, szakmunkásvizsga egyes részei alól sem adhat felmentést. Tehát konkrétan a módosító javaslatom: a modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsga követelmény tartalmazhatja, amelynek indoka, még egyszer szeretném hangsúlyozni, minden olyan jellegű megfogalmazás, mintha az iskolai rendszerben is lenne modulzáró vizsga, ez megtévesztő. Minden ilyen utalás az említett rendeletelvű szvt miatt kihúzandó, például a „tanuló” kifejezés. Az utolsó mondat az szvkban foglaltak miatt értelmetlen, ezért elhagyandó. A modulzáró vizsga eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámítását a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazhatja. Ugyanis amennyiben az iskolai rendszerben az abszolutórium egyenlő a modulzáró vizsgával, akkor az év végi jegyek is beszámíthatóak lennének a szakmunkásvizsgába. A másik, talán nagyobb probléma, amit szintén említettem a bevezetőmben, hogy a felnőttképzésben sem számítható be a modulzáró vizsga, mivel az nem állami, hanem helyileg szervezett vizsga, így az állami vizsga egyes részei alól nem adhat felmentést. A másik konkrét javaslat a szakképzési hozzájárulásról és képzési fejlesztések támogatásáról szóló módosító, amely a 27 . § alatt található. Itt az (5), (7) bekezdésben lévő rendelkezések nem számolnak olyan szakképzést folytató intézményekkel, amelyek nem tartoznak sem a tiszkekbe, sem szakképzésszervezési társulásba. Ezzel szemben a felsőoktatási intézmények, amennyiben fszképzést folytatnak, közvetlenül fogadhatják a támogatásokat. Igazságtalan megkülönböztetésnek érzem ezt, hiszen a szakképző intézmények bizonyítottan inkább képeznek a munkaerőpiacon hiányzó szakmákra, mint a felsőoktatási intézmények a felsőfokú szakk épesítéseikben. Érthetetlen az is, hogy miért kell a felajánlásokat a fenntartón keresztül eljuttatni az intézményekbe - különösen érdekes lesz ez az eszközfelajánlásnál. (21.50) A pénzbeli támogatásnál eddig is kellett a fenntartó engedélye annak fogadásá hoz, tehát nem a tudta nélkül jutottak a támogatások az intézményekbe. A tervezett változtatás nagymértékben növeli az adminisztrációt, hiszen a fenntartó és a támogató között létrejött megállapodásban a támogató egyértelműen szabályozza, hogy melyik iskol a milyen képzését támogatja. Vagy arra számít a fenntartó, hogy presszionálja a támogatókat, és az általa kijelölt intézményeket támogassa majd a hozzájárulásra kötelezett? Valószínűbb azonban az a megoldás, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek a sok adminisztrációs bonyodalom láttán eltántorodnak ettől a lehetőségtől, és azt a 70 százalékot is befizetik a központi alapba, amely állami pénzalap. Ezzel azonban pár éven belül több száz milliárd forintot vonunk ki az iskolai rendszerből, a szakképzés ből. Tehát a lényeg a törvényjavaslatnál, hogy a törvényjavaslat nem számol olyan szakképzést folytató intézményekkel, amelyek nem tartoznak sem tiszkekbe, sem szakképzésszervezési társulásba, ezzel szemben a felsőoktatási intézmények - amennyiben fszkép zést folytatnak - közvetlenül fogadhatják a támogatásokat. Az igazságtalan megkülönböztetést a módosító javaslat elfogadásával lehetne rendezni, és kérem is önöket, hogy segítsenek ebben. Lévén, hogy van még egy kis időm, és én sem akarom sokáig szaporítan i a szót, habár Révész Máriusz képviselőtársam ugyan kiment - bocsánat, itt van bent , minden további nélkül képesnek tartom Kiss Péter miniszter urat arra, hogyha egy fontos telefonja van - nyilván nem a mai vacsorát beszélték meg, hanem ennél sokkal fon tosabb dolgokat, ilyenkor fél tíz után már nem is nagyon érdemes vacsorázni , tud ő több helyre is figyelni, mint azt a mellékelt ábra mutatta. Azért azt is el szeretném mondani, hogy pontosan az ő minisztériuma az, amely a „Tegyünk a gyermekekért”
