Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SÓS TAMÁS (MSZP):
3378 Mi a törvénymódosítás, illetve mi ezeknek az intézkedéseknek a célja? Akik szakképzéssel foglalkoztak az elmúlt húszharminc évben, a zok közül sokaknak a következő mondat ismétlésnek fog tűnni: ne legyen zsákutca a szakiskola; akkor azt mondtuk, hogy szakmunkásképző. Úgy gondolom, ma is különös aktualitása van annak, hogy a mai kor követelményeinek megfelelően valóban ne legyen zsákutca a szakiskola, de szeretném elmondani, hogy ez ma sokkal, de sokkal magasabb színvonalú munkát kíván, mint bármikor. Mire gondolok? A felzárkóztatásra, a hátrányos helyzetűek kezelésére. Miért mondom ezt? Azért, mert a munkaerőszükséglet a képzési kínálat beszűkülése és a demográfiai feltételek ismeretében már rövid és középtávon is akkor elégíthető ki, ha be tudjuk vonni a foglalkoztatásba a munkanélkülieket, a szürkegazdaságban tevékenykedő csoportokat, és látni kell azt is, hogy a hazai alulképzettek fo glalkoztatása szinte megoldatlan. Az Európai Unió politikájának kulcseleme a foglalkoztatási szint és a képzési szint emelése. Az államháztartás tartós egyensúlya is csak akkor teremthető meg, ha emelkedik a képzettség, ha növeljük a munka termelékenységét . Mit szeretnénk elérni? Néhány dolgot szeretnék felsorolni, és ezek közül néhány dologra szeretnék is kitérni. Először is a mostani törvényi módosítások is azt szolgálják, hogy az általános képzés minősége javuljon. Másodikként kiemelném a szakképzettek a rányának növelését az ifjúsági képzésben. Mire gondolok? Arra, hogy most - ez 2005ös statisztika - szakiskolába jár a tanulók 19,6 százaléka, és azt szeretnénk, hogy ez elérje a 30 százalékot a következő időszakban. Ennek érdekében nagyon sok a tennivalón k. A szakiskolai képzés vonzerejének a növelését is szeretnénk elérni csakúgy, mint a hátrányos helyzetű csoportok bevonását a szakképzésbe. Az intézményrendszer irányításának az átalakításáról is szó van, a pályakövetési rendszer aktualizálásáról, valamin t a regionális fejlesztési és képzési bizottságok hatékonyabb működtetéséről. Menjünk sorjában! 2005ben szakiskolába a tanulók 19,6 százaléka - durván 20 százaléka - járt. Gimnáziumban, szakközépiskolában végez 61,8 százalék. Nagyon fontos az, hogy a szak középiskolai érettségi utáni évfolyamokon nappali oktatásban 21,3 százalék szerez szakmai végzettséget, míg a felnőttképzésben 6,46 százalék. Gondoljuk végig, mennyire alacsony ez a szám! (20.00) Létszámban ez 8052 főt jelent, ez, úgy gondolom, nagyon kevé s. Csak tessenek gondolni akkor arra, hogy a 2005ös felsőfokú szakképzettségben mennyien vesznek részt, 3,3 százalék, és a szakiskolát végzetteknél a második szakképzettséget megszerzők aránya 1,5 százalék. Akkor látjuk, hogy hol vannak a gondjaink, probl émáink, és hol kell nekünk előrelépni. És akkor még nem beszéltünk azokról a néhány százalékkal alacsonyabb piaci értékű, rövid képzési idejű képzettséget szerzőkről, akik nem tekinthetők felső középfokú végzettségűeknek. Ilyen vonatkozásban a következő tí z esztendő is egy izgalmas kérdés, ha azt nézzük, hogy az 1949 és 1957 közötti népes korosztály nyugdíjba vonulására a következő tíz esztendőben kerül sor, ha azt nézzük, hogy a kilencvenes évek utolsó harmadában született alacsony létszámú évjárat ekkor v állal munkát. ’98 óta a születések száma 100 ezer fő alatt van Magyarországon, és az előző napirendi ponthoz rímel, hogy tíz év múlva az ifjúsági munkaerőforrás 15 százaléka roma származású lesz. 2014 után a tényleges munkaerőforrás létszáma nem éri el a 8 0 ezer főt (Sic!) , és akkor még nem beszéltem a migrációról, és sorolhatnám ezeket a gondokat, problémákat. Azt gondolom, hogy ezzel függnek össze a tennivalóink, és valójában az intézkedések mi célt szolgálnak. Akkor, amikor az általános képzés minőségéne k javításáról beszélünk, azt mondhatjuk, hogy az elmúlt tizenöt évben átalakult a közoktatás és a szakképzés szerkezete. Ugyanakkor ma a közoktatás - gondolok itt az általános iskolára, az érettségit adó iskolákra , ezek célrendszere, pedagógiai eszközei az elmúlt huszonöt esztendőben alig változtak. Az általános képzés hatékonysága akkor növelhető, ha a pedagógiai eszközöket ahhoz a tényhez igazítjuk, hogy a szakiskolákban tömegesen jelennek meg a nagyon gyengén felkészült tanulók és az
