Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
319 képviselőcsoportjának 46 perc, a KDNP képviselőcsoportjának 60 perc, az MDF képviselőcsoportjának pedig 30 perc áll rendelkezésére; a független képviselő 2 percben ismertetheti álláspontját. (9.40) ELNÖK (dr. Világo si Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a kormány nyilatkozatára kerül sor, 40 perces időkeretben. Megadom a szót Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisz telt Hölgyeim és Uraim! A nemzet kultúrája, nyelve, történelme gyermekeiben él tovább, így aztán helyénvaló és azon túl, hogy okos és bölcs dolog, tegyük hozzá, magasztos cselekvés, hogyha eszmét cserélünk arról, hogy a nemzet miként képes belátó és okos p olitikával biztosítani hosszú távú fennmaradását, garantálni gyermekeinek jövőjét. Épp azért, mert megindító és hazafias kérdésről beszélünk, egyik oldalról ott van a veszély, hogy általános, nagy politikai értékek özönében utat tévesztünk, másik oldalról meg természetesen ott van a másik veszély, hogy a hideg racionalitás kopogó mondatai között elvétjük az egész kérdéskör lelki, morális, kulturális, nemzeti hátterének érzékeny bemutatását. Mindezzel együtt, e veszélyek figyelembevételével is a magunk számá ra irányadónak inkább azt gondolom, hogy próbáljunk annyira racionálisnak lenni az adott kérdéskör vizsgálatánál, amennyire csak lehetséges; éppen azért, mert azt hiszem, abban nincsen nagy különbség a politikai felek között, hogy egyaránt szükségesnek és fontosnak tartják olyan társadalompolitikának, olyan közkultúrának a kialakítását és megerősítését, amelyben pozitív, személyes, családi és nemzeti magatartás a jövő felé és a gyermekeink sorsa felé való fordulás. Ezt túlhangsúlyozni vagy hangsúlyozni talá n nem szükséges. Az okokat megérteni, hogy hogy is alakul a legfiatalabb nemzedékek sorsa, hogyan alakul a családok döntése a gyermekvállalás során, az viszont már sokkal összetettebb. Adatokat, összefüggéseket próbálok bemutatni nagyjából húsz percben; ad atokat és összefüggéseket, arra kérve a vitatkozó feleket, hogy ha és amennyiben lehetséges, ők maguk is az adatokra adatokkal válaszoljanak, a tényekre tényekkel reagáljanak. Ha vitatkozunk, akkor maradjunk az adatszerűség keretei között. Nagyjából 50 évr e visszamenőleg tekintettük át Magyarország és Európa népesedési helyzetét. Elöljáróban talán érdemes azt leszögezni, hogy ahhoz, hogy egy nemzet legalább arra képes legyen, hogy fenntartsa az önreprodukciót, azaz hogy hosszú távon megőrizze a népesség önm agát a maga erejében, nagyjából az kell - ilyen statisztikai számot mondva , hogy átlagosan egy családban 2,1 gyermek legyen. Azaz mondjuk azt, hogy mindenütt legyen kettő gyermek nagy átlagban, és minden ötödiktizedik családban pedig legalább három. Ezt a célt 1960ig visszamenőleg az európai átlag nem éri el, nem éri el a magyar átlag sem, sőt azt látjuk, hogy 1960 óta folyamatosan Európában is, az Európai Unió országainak átlagában és Magyarországon az úgynevezett teljes termékenységi ráta - erről szól t az előbbi 2,1es szám - folyamatosan csökken. Magyarországon ez egyetlenegy periódusban változik meg, akkor, amikor az ötvenes évek úgynevezett Ratkókorszakának gyermekei abba az életkorba kerültek, hogy nekik maguknak is lettek gyermekeik. Ez a csökken ő tendencia, azaz hogy egyre kevesebb gyermek született a családokban, ez a csökkenő tendencia egypár évvel ezelőtt megállt Európában is és Magyarországon is. Európában nagyjából az mondható, hogy a kilencvenes évek legeslegvégén állt meg ez a csökkenő ten dencia, Magyarországon pedig az utolsó háromnégy évben. Az okok rendkívüli módon összetettek. Kéthárom ilyen tényezőt fogok felsorolni. Az egyik, amely egyaránt jellemző Magyarországra és Európára, hogy a nők első gyermek… Újrakezdem: az első tényező tal án az, hogy egyre későbbi életkorban vállalnak a nők gyermeket, nagyjából háromnégy évvel később ma, mint akár csak 2025 évvel ezelőtt. Az adatok körülbelül úgy néznek ki, hogy Magyarországon az 1980as években a nők nagyjából 2223 éves korukban vállalt ák az első gyermek megszülését, ma ez már a 2627. év
