Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
3139 dolgozhat hetenként. Ezt nyilván nem gondolta át senki, mert elmegyünk majd egy hétig, egy hónapig, fél évig, aztán utána érdemben nem tudunk tovább dolgozni. Azt nem egészen értettem, amikor a kollégák főállású ügyeletet, készenlétet, egyéb szolgáltatást, műszakot ellátó lehetőséget taglaltak - erre valóban szükség lehet , mert ez a törvény kizárja, hiszen a második oldalán azt mondja ki, hogy ilyen jogviszonyban kizárólag készenléti jellegű munkakörben kerülhet sor. Tehát ha az alkalmazott egészségügyi dolgozó jogviszonya kizárólag ügyeleti feladatokra korlátozódik, ez is zavarosság, mert ha ügyeleti feladatokra szerződök, akkor miért csak készenléti jellegű munkát láthatok el. Aki ezt megfogalmazta, annak a fogalomrendszere nem egészen világos, vagy az enyém nem az. Azt is figyelembe kell venni, hogy a műszakszervezésnél, az ügyeletszervezésnél, a készenlétszervezésnél van a munka mennyisége és van a minősége, és vannak szakágak, ahol az egyidejű jelenlét egy orvossal meg sem oldható, a magam részéről ezért ezt egy kicsit átgondolatlannak tartom. Még egy gond: az egészségüg yi törvény 94. §a szerint mentési feladatok ellátására készenléti jellegű munkakörben is sor kerülhet. (22.30) Én azt gondolom, hogy más feladatok ellátására is sor kerülhet készenléti jellegű munkakörökben, sőt egy intézmény ellátásának a feladatainál ko mbinálható az ügyelet és a készenlét vagy még a műszak és a készenlét is. Gondom van a bérezéssel. Egyszerűen magyarázhatatlan számomra a teljes értékű munkavégzésnél az alapbér és az illetmény egy órára eső összegének 7080 vagy 90 százalékban való meghat ározása. Ez egyszerűen nem megy, hát ilyen nincsen! Az arányos, a munkával arányos bérezés a rabszolgaság óta van, addig bármit lehetett tenni, mostanában ezt nem lehet megtenni. Ha e törvény célját abban hatá rozzuk meg, hogy eleget tegyen az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény pótlásának, eleget tegyen az uniós eddigi perek indokainak, és az új struktúrát is kielégíti, még egy célja van ennek a törvénynek, a döntő célja az, hogy betartható legyen, és ne legyen peresíthető. Jelen formájában szinte nem alakítható ez olyan módon, hogy megfeleljen az uniós jogszabályoknak, a direktíváknak, a perdirektíváknak, és hogy peresíthető, azt kell mondanom, hogy végtelen számú per indítható. Köszönöm szépen a figy elmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik kettő percben Vojnik Mária, az MSZP képviselő asszonya. Parancsoljon! DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Egy kicsit elcsodálkozom Gógl Árpád ké pviselőtársam hozzászólásán, mert őszintén szólva, nem derült ki belőle, hogy igazából mit is szeretne ebben a munkaidőben. Szeretnée úgy is, mint egészségpolitikus és volt egészségügyi miniszter, hogy teljesüljön az az amúgy egyébként nagyon régi elvárás , hogy az egészségügyi dolgozók, alkalmazottak és közalkalmazottak, a munka világához képest mindig is többet dolgozók számára legyen egy határ, ameddig a munkáltató ezt a többletmunkát vele való szerződésben egyáltalán elrendelheti. Mert ha igen, és őszin tén reménykedem abban, hogy igen, akkor őszintén nem értem, hogy miért mondta, hogy most akkor ha kihasználja az abszolút elrendelhető többletmunka felső határát, a hat hónapon belül, akkor a következő fél évben ezt már nem lehet újra elrendelni - hanem mi t szeretne akkor, képviselő úr? Hogy még egyszer el lehessen rendelni? Akkor hány túlmunkaórát kell mégiscsak elvégeznie az egészségügyi dolgozónak? Mennyi ön szerint az a határ, amennyire még akár szabad megállapodásban is kötelezhető? Ha négyszázakármen nyi nem elég, akkor 600, 900? Hol lesz a vége, képviselő úr? Hát nem azért
