Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3110 A vélemények is pontosan ezekben a kérdésekben ütköztek ki a többségi és a kisebbsé gi vélemény vonatkozásában, különösen az irányelvnek az ügyeleti idő fogalmára történő megfogalmazásánál. Mint ahogy az államtitkár úr is elmondta, az ügyelet nem kötelezően a munkaidő része, azonban az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése és az Európai Parl ament és a Tanács ez irányú rendelete lehetővé teszi, hogy a tagállamok szabályozzák az ügyelet és az ügyelethez kapcsolódó készenléti jellegű munkakörre vonatkozó pihenőidőket és munkaközi szüneteket. Különösen az ügyelet fogalmánál egy másik törvény - ez t a munka törvénykönyve lehetővé teszi - felhatalmazást ad, hogy az egészségügyben dolgozók számára a munkaidőt, a pihenőidőt külön szabályozhassa, különös tekintettel az ügyeletre és a rendelkezésre állásra vonatkozóan. Szabályozza a törvényjavaslat a kés zenléti munkakörre vonatkozó előírásokat és foglalkoztatási jogviszonyokat; ugyanígy a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottaknál a munkaidő nem haladhatja meg heti átlagban a 60 órát, míg az egészségügyi ügyelet esetén a 72 órát. A törvényjav aslat módosítása foglalkozik a tartós külszolgálatban dolgozók ügyeleti idejének a munkaidőbe történő beszámításával is, ezért a munka törvénykönyvétől eltérően olyan speciális szabályok megalkotására van szükség, ami a külszolgálati munka területén jelent kezik, és erre lehetőséget kíván biztosítani, hogy ettől eltérően is szabályozhassa a törvény az ő esetükben az ügyelet és a pihenőidő fogalmát. (20.00) Az ügyelet különösen, és ezt a fogalmak között tisztázza, a megszakítás nélküli m unkarendben foglalkoztatottakra vonatkozik, és mint ahogy már említettem, szabályozza a készenléti és a nem készenléti jellegű munkakörre vonatkozó előírásokat is. Gyakorlatban egyre többször jelentkezik a probléma, hogy a munkáltatóknak olyan szakemberre van szükségük, akit munkaidőn belül nem tudnak pótolni, ezért a már az érdekegyeztetésen is kifogásolt lehetőséget a törvényjavaslat beemeli. Magyarul arról van szó, hogy azon munkavállalókkal egyedi szerződéseket köthessen a munkáltató az ügyelet időtarta mára, akik nem az adott vállalkozás tagjai. Ez különösen az egészségügyben érdekes, és ott ennek a mértékét is meghatározza. Jelenleg munkaszerződés alapján 200 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, a javaslat lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés től eltérően 300 óra is egy évre, előre kötött szerződés alapján ettől eltérhető legyen. Bizottságunk 10 igen és 8 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr . Áder János) : A bizottsági ülésen megfogalmazódott kisebbségi véleményt Bernáth Ildikó képviselő asszony ismerteti velünk. BERNÁTH ILDIKÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtásának indokoltságát nem vitattuk a bizottsági ülésen, hiszen két oka van annak, hogy a törvényt be kellett nyújtania a kormánynak. Az egyik valóban az Alkotmánybíróság határozata, amely tavaly december 16án született meg, és alkotmányellenesnek minősítette azokat a szabályokat, amelyek az ügyeleti időre, illetve az ügyelettel kapcsolatos szabályozásra vonatkoztak; ez volt az egyik. A másik pedig az az ok, amiről diszkréten hallgatott a kormány, illetve az előterjesztő képviseletében jelen lévő főosztályvezető, és most az államtitkár úr sem nagyon forszírozta. Ez pedig az, hogy az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen kötelezettségszegés miatt, ugyanis módosítani kell az idénymunkára vonatkozó szabályokat, a jelenlegi 12 hónap helyett 6 hónapra kell csökkenteni, illetve meg kell változtatni a pihenőidő kivételére vonatkozó szabályokat, vagyis a pihenőidőket megszakítás nélkül kell a munkavállalók nak kiadni.
