Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3093 támogatják a törvényjavaslatban, ami miatt mi nem tudt uk támogatni a törvényjavaslat általános vitáját sem. Köszönöm szépen, hogy szólhattam. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most áttérünk a vezérszónoklatokra, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben kerül erre sor; ezek köz ben kettőperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, 15 perces időkeretben. GÚR NÁNDOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szó t. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy kicsit máshonnan közelíteném meg ezt a kérdést, mint eddig a bizottsági vélemények kapcsán visszaigazolódott. A szak- és a felnőttképzés fontosságáról a tekintetben szeretnék szólni, h ogy milyen viszonyban van mindez magával a munkaerőpiaccal. Azt gondolom, hogy ha egy látképet akarunk magunk elé helyezni, és mondjuk, a magyarországi foglalkoztatási helyzetképet nézzük - ami egyébként, csak szeretném jelezni, az elmúlt esztendőkben foly amatosan pozitív trendet rajzol akár a foglalkoztatotti számokban, akár az inaktívak számának a csökkenésében, mindamellett, hogy a munkanélküliek száma is növekvő volt, de ez fakadt a mértékbeli inaktivitás csökkenéséből , akkor azt láthatjuk, hogy igazá ból a munkaerőpiacon azoknak van sanszuk, esélyük az elhelyezkedésre, akik legalább szakmai képesítéssel bírnak. (18.40) Az aktivitási vagy a foglalkoztatásirátaértékeket nem kell hogy mondjam, mindnyájan tudjuk, akik most itt ülünk és vitatjuk ezt a törv énytervezetet, de ahhoz illesztetten azért ha mondom, akkor lehet, hogy már nem mindenki számára volt eddig ismert, hogy ha a szakmai végzettséggel bíró emberek körét nézzük a munkaerőpiaci elhelyezkedések vonatkozásában, akkor azt látjuk, hogy 67 százalé kos a foglalkoztatási ráta értéke; 67 százalékot meghaladó. Magyarul ezt azt jelenti, hogy mértékadó módon magasabb, mint egyébként az általános, az átlagos foglalkoztatási ráta értéke, de ha más viszonyítást teszek, akkor az európai 25ök vagy épp a 15ök átlagos foglalkoztatásirátaértékétől is magasabb a magyarországi szakmunkás, szakmai végzettséggel bírók foglalkoztatásirátaértéke. Magyarra fordítva a szót ez azt jelenti, hogy van értelme szakmát tanulni, szakmát elsajátítani, hiszen mindazok, akik ez zel a képességgel bírnak, sokkal nagyobb eséllyel tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni. Van ennek egy másik aspektusa is, az pedig az, hogy ha nem a foglalkoztatotti oldalról nézzük, hanem mondjuk, a regisztrált álláskeresők oldaláról - régi nevén a regis ztrált munkanélküliek oldaláról , akkor sokkal kisebb az a rátaérték, amivel a szakképzett emberek bírnak. Ez gyakorlatilag nem éri el a 6 százalékos rátaértéket. És nem kibontva, csak mellétéve szeretném érzékeltetni, hogy azok körében, akik nem bírnak s zakmai képesítéssel, alacsony iskolai végzettséggel vagy éppen szakképzetlenséggel bírnak, azok esetében ez a foglalkoztatási ráta alig éri el a 27 százalékot, 40 százalékkal kisebb, mint azoké, akik szakképzettek, a munkanélküliségi ráta értékének duplája , az 5,8del szemben közel 12 százalékos. Magyarul, megint odajutok, ahova az előbb, hogy miért is van értelme szakmai képesítést szerezni. Egyszerűen azért, mert a munkaerőpiacon a munkaadók, a gazdálkodó szervezetek, a cégek leginkább olyan munkaerő után kutatnak, akik megfelelő tudással, munkához való hozzáállási készséggel és képességgel bírnak, és ezeken keresztül hozamot és profitot tudnak az ő számukra termelni. Nem véletlen, hiszen átalakult 1520 évvel ezelőtt a világunk, ez pedig azt jelenti, hogy piacorientálttá vált, tehát mindenki, aki foglalkoztatni kíván, hozamot akar termelni a maga számára, és ebből a hozamból hajlandó átengedni azok számára, akik ezt a hozamot megtermelik.
