Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz):
3074 Nekem garanciát jelent az is, hogy a közoktatás feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal fogja elkészíteni a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és ezt közzéteszi az Oktatási és Kul turális Minisztérium honlapján. Mert jelenleg az a gyakorlat, hogy a tankönyvvé nyilvánítás folyamatában egy évben egyszer egy kiadványban jelenik meg azoknak a könyveknek a sora, amelyeket tankönyvvé nyilvánítottak, és ezt egy évben belül aztán nem lehet módosítani, nem lehet változtatni rajta, miközben a szakmai munkák és feladatok folynak. Ha eszerint fog működni a dolog, ez azt fogja jelenteni, hogy az év bármely szakában frissíthető ez a sor, felkerülhet az Oktatási Minisztérium honlapjára, és onnan a szülők is ellenőrizhetik, hogy azok a könyvek, amelyekkel a gyermekeiket tanítják az iskolában, valóban megfelelneke a minőségi követelményeknek, ennek az eljárásrendnek. A következő, ami szintén kiemelten fontos ebben a körben, hogy a forgalmazók köteles ek a törvényben szabályozott iskolai tankönyvellátásban feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron nyújtani ezeket a könyveket. Ez védi egyrészt a családok pénztárcáját, másrészt pedig természetesen védi a közös kasszánkat is, és hosszú távon biztosított les z ezeknek a tankönyveknek az ára, tervezhetők a költségvetési támogatások az intézményben is, és nagyjából kiszámítható lesz a családoknál is. Idetartozik, és nagyon fontos, hogy azon forgalmazók könyvei, tankönyvei kerülhetnek erre a listára, amelyek azt is vállalják, hogy könyveiket öt évig nem változtatják, nem javítják, nem alakítgatják, és minimum három évig pedig abban az esetben, ha ezek a könyvek valamilyen oknál fogva módosítást igényelnek. Miért fontos ez? Fontos a családoknak, hiszen ma már nagyo n sok esetben a nagyobb gyerektől örökölné a kisebb gyermek bizonyos könyvek használatát, de nem tudja megtenni, mert egyik évről a másikra, folyamatosan változnak a könyvek. De probléma az iskolák számára is, hiszen megvásárolják a könyvtárakba ingyenesen átadandó tankönyveket, majd gondol egyet a kiadó, két oldalt változtat, feltünteti mint új könyvet, és mindenkinek teljes garnitúrát kell vásárolnia. Azt gondolom, ez is nagyon fontos garancia. Sok mindenről lehetne még beszélni ebben a kérdéskörben, amel y előrelépést jelent, és az iskolák számára is talán rendezettebb körülmény, de sajnos az én felszólalási időm lejárt. Gondolom, a képviselőtársaim majd még kiegészítenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Világos i Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Zsigó Róbert képviselő úrnak, Fidesz. ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedek nagy oktatási reformterveinek megvalósításában a tankönyvi reformok a fontossági sorr endben mindig hátul maradtak, emiatt hatalmas késésben is vagyunk. Több esetben került sor a Nemzeti alaptanterv módosítására, megszületett a kerettantervi szabályozás rendszere, a helyi tantervek. Az átalakítások azonban soha nem érték el a napi gyakorlat szintjét. Ennek két fontos eleme van: a pedagógusképzés és továbbképzés megújítása, és a tankönyvekkel szembeni újfajta követelmények megfogalmazása és érvényesítése. Miközben megvalósult és jelentős mértékben nőtt az állam anyagi szerepvállalása abban, hogy segítsék a tanulók tankönyvhöz jutását, ez nem egyéb, mint a tankönyvpiacnak, a tankönyvkiadóknak nyújtott támogatás. Logikusan ebben a helyzetben az állam felelőssége fokozott abban, hogy milyen minőségű tankönyvek kerülnek - részben közpénzen - a di ákok kezébe. Ez az ágazati irányítás szakmai felelőssége mellé odahelyezi az anyagi felelősséget is a tankönyvellátásban. Az állam felelőssége enélkül is fennáll, rajta múlik, hogy a szülők milyen minőségű tankönyvet vásárolnak a pénzükért, olyate, amely megadja a tankönyvtől elvárható segítséget a tanuló képességeinek megfelelő fejlődéséhez, vagy olyat, amely felett szülő és gyerek egyaránt tanácstalanul és hüledezve hajol össze. Egyúttal közös érdekünk, hogy az oktatás előállítsa azt a tudástőkét, azokat a
