Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3058 hátrányos helyzetű, hanem kérése esetén valamennyi harmadik életévét betöltött gyermeket fel kell majd venni az óvodába. A FideszMagyar Polgári Szövetség e lépés me gtételét már régóta javasolta, ugyanakkor számításaink szerint ehhez 1520 ezer óvodai férőhely létrehozására lenne szükség. Részben azért, mert az alacsonyabb életkortól való óvodáztatás önmagában is elengedhetetlenné teszi a kapacitások bővítését, másrés zt az elmúlt néhány évben - a változatlan létszámú évjáratok ellenére - több száz óvoda szűnt meg finanszírozási gondok miatt. Most először a miniszter úr expozéjában hallhattuk ez ügy kapcsán azt, hogy a kormányzat egy felmérést kíván indítani ebben az üg yben. Regionális, térségi szinten kívánja felmérni azt, hogy milyen az óvodai ellátottság, milyen a férőhelykihasználtság. Ezt most hallhattuk először, és ez talán abba az irányba mutat, hogy azokon a településeken, ahol 100 százalékos, vagy a törvény adt a lehetőségeket kihasználva 120 százalékos az óvodai helykihasználtság, az ott felmerülő igényeket pályázati úton, intézménybővítéssel kívánja kielégíteni. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez valóban meg is valósuljon, hiszen ennek a törvénynek az önkormányz atok, az óvodafenntartók csak ily módon tudnak majd eleget tenni. Javaslataink között szerepelni fog majd az is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek esetében nem csupán a lehetőség biztosítása, de ösztönző eszközök, támogatások alkalmazása is fontos a kíván t cél elérése érdekében. Súlyos következményekkel jár, s valószínűleg sok száz iskola bezárását eredményezi majd az a módosítás, amely lényegében lehetetlenné teszi az államiönkormányzati fenntartók számára azt, hogy intézményüket magánfenntartóknak, egyh áznak, alapítványnak, egyesületnek adják át. Ezt a folyamatot már az a korábbi módosítás is jelentősen akadályozta, mely szerint a fenntartás jogát átadó két évig köteles a normatíva és a működtetés költsége közötti összeget biztosítani az új fenntartó szá mára, aki csak ezt követően jogosult a kiegészítő állami támogatásra. Ezt a kétéves időtartamot a mostani módosítás négy évre kívánja emelni, azaz azt várná el az intézményét már működtetni nem tudó, s ezért azt másra bízó önkormányzattól, hogy négy évig m ég állja a működtetés számláját, miközben már nem is ő az intézmény fenntartója. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez oda fog vezetni, hogy ahol még lehetőség lenne arra, hogy egyház vagy más fenntartó az önkormányzati intézményt átvenné, biztos, hogy ilyen nem f og történni, hiszen négy évig egyetlenegy önkormányzat sem tudja fizetni ezt a különbözetet, amit önök most itt a törvénymódosításban elő kívánnak írni. És végezetül arról a törvénymódosítási passzusról még egyszer, amit bizottsági kisebbségi előadóként má r említettem, mely szerint a közoktatási törvény előírná a nem önkormányzati fenntartónak, hogy a székhelye, telephelye szerinti településről vegye fel tanulóinak legalább 25 százalékát, előnyben részesítve a halmozottan hátrányos helyzetűeket. Így ez a mo ndat önmagában szépnek és előremutatónak hat. Azonban hogyha figyelembe vesszük azt, hogy amennyiben egyházi intézményről van szó, s az egyházi intézmény ezt a kötelezettségét nem teljesíti, felfüggeszthetik a neki járó kiegészítő hozzájárulás folyósítását , mint erre a törvényjavaslat több pontja is utal, ez az egyházak esetében ellenkezik az Apostoli Szentszékkel és ennek analógiájára a többi egyházzal kötött megállapodással, hiszen az a megállapodás nem szabott ilyen irányú feltételt a kiegészítő támogatás folyósítására. A felfüggesztés azért is furcsa, mert a kiegészítő támogatást az egyházak utólag kapják, körülbelül a tárgyévet követő év ősz végén vagy telén, a tárgyévre vonatkozó zárszámadási törv ény által megállapított összegben. A szankció tehát a már ellátott feladat forrását tartaná vissza. Nem utolsósorban a kiegészítő támogatás a gyermekeknek járó oktatásnevelés feladatainak ellátására szolgáló forrás, a gyermekeknek pedig semmilyen felelőss ége nincs abban, hogy az iskola a törvényben előírt és nem teljesített kötelezettségeit hogyan teljesítette. Mindezek alapján mi a benyújtott törvényjavaslatot összességében általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. Természetesen az előttünk lévő hetekben módosító javaslatainkkal próbáljuk javítani azokat a törvénycikkelyeket, amelyek szerintünk nagy bajt okoznak a magyar közoktatásban.
