Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3057 A pedagógusfoglalkoztatást érinti az az elem, amely szerint az önkormányzatoknak, kistérségi társulásoknak majd munkaerőgazdálkodási tervet kell létrehozni és működtetni. A munkáltatói jogoknak ez a központosítása egyértelműen a létszámleépítések megkönnyítését szolgálja. Ehhez kapcsolódik, ho gy a pedagógusteljesítményértékelési rendszer működéséhez a jövőben szankció kapcsolódhat, annak eredményét a foglalkoztatási döntések meghozatalakor figyelembe kell venni. A teljesítményértékelési rendszer kialakítását a közoktatási törvény 2006os módos ítása írta elő. Nem kötötte meg ugyanakkor, hogy az támogató vagy minősítő jellegű legyene. Értelemszerűen ez utóbbihoz illeszthető egy ilyen új szabály, az előbbihez viszont aligha. (15.50) Azaz ezekben az intézményekben az értékelés eredményét vagy nem lehet majd a kormányzat által kívánt célra felhasználni, vagy új, minősítésre alkalmas rendszert kell kialakítani. A minősítést is tartalmazó értékelésekhez azonban normális esetben nem csupán büntető szankciók, hanem ösztönző elemek is társulnak, azaz pél dául magasabb jövedelem vagy más elismerés. Jellemző módon a jogalkotó erre csupán annyi figyelmet fordított, hogy az eddig is e célt szolgáló, változatlan nagyságú bérelem felhasználását írta elő a teljesítményértékelés eredményének figyelembevétele kapcs án. Megállapítható, hogy többletforrás nélkül akarják bevezetni a pedagógiai munka minőségének értékelését. Még 2002ben megígérték a teljesítményt elismerő bérrendszer kialakítását. Régóta várat magára egy átfogó pedagóguséletpályamodell, mely differenci ál, elismeri a pedagógiai munka minőségét, a szakmai felkészültséget és a teljesítményt. És természetesen mindehhez anyagi elismerés is járulna, amihez persze kellő forrásokat kell biztosítani. A törvénytervezet része az egységes iskolakollégium létrehozá sának az ösztönzése, amely kérdés felvetésekor az előterjesztő a racionálisabb munkaszervezés lehetőségére hivatkozik, valójában azonban inkább költséghatékonysági megfontolások állhatnak a háttérben. Ez egy olyan kérdés, amely súlyosan érinti a kollégiumo kat. Az egységes iskolakollégium forma a szakmai testületek számára is elfogadhatatlan, a kollégium szakmai önállóságának elvesztését jelenti. A kollégiumi nevelőtestület megszűnése a kollégium alapvető társadalmi funkciójának betöltését veszélyezteti, rá adásul a szakma állásfoglalása az, hogy a tervezett intézkedés semmilyen gazdasági megtakarításhoz nem vezet, felesleges lépés. Szintén a takarékosságra való törekvés indokolhatja azt a javaslatot, amely szerint a napközis, illetve a tanulószobai foglalkoz ás egy iskolán belül is megszervezhető több iskola tanulói részére. Ez azt jelentené, hogy a tanulókat utaztatnák tanítás után, a szülő pedig délután más intézményből vihetné haza a gyermekét, mint ahová reggel vitte. A kormány folytatná az alapfokú művész etoktatásra szánt források elvonását is, részben a normatívaigénylés szigorításával, részben a diákok tanulási lehetőségeinek korlátozásával. Ahogy TataiTóth András képviselő úr is szólt erről, jelenleg folyik az alapfokú művészetoktatási intézmények minő sítése. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy e minősítés mellett a művészetoktatási intézmények fojtogatása is folytatódik, hiszen az alapfokú művészetoktatás feladataiból a csoportos foglalkozásokat is - gondolunk itt a néptáncra, társastáncra, színjáték oktatásár a, képzőművészetre - betolnák az egységes iskolákba, ezzel is továbbsorvasztva a művészeti nevelést. Nem lehet olyan ok, amely megfosztja a gyermekeket a biztonságot nyújtó közösségtől, a rendszeres személyiségfejlesztő elfoglaltságtól, attól a lehetőségtő l, hogy tehetségüket kibontakoztassák. Újdonság a javaslatban, és talán egyetlen nagy pozitívum a javaslat azon része, amely a hároméves kortól való óvodáztatás lehetőségeit bővítené. A tervezet szerint ugyanis 2008. január 1jétől az önkormányzat minden o lyan hátrányos helyzetű kisgyermek óvodai elhelyezését köteles biztosítani, aki erre igényt tart. A gond az, hogy az óvodai felvételek erre az időpontra már régen eldőlnek, férőhelybővítésre vagy pedagógusok felvételére ugyanakkor nem biztosít forrást a jo galkotó, s azzal a fenntartók sem rendelkeznek. 2010 szeptemberétől pedig már nem csupán a
