Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3011 Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Kontrát Károlynak, a Fideszképvise lőcsoport vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. KONTRÁT KÁROLY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat döntő részben a menekültügyi egyezmén yeknek és az uniós jogszabályoknak - elsősorban három irányelvnek - megfelelő szövegezést tartalmaz. Úgy, ahogy a korábban szólók elmondták, új státust is létrehoz ez a javaslat, az oltalmazottét. Az eljárási szabályok is változnak a korábbi törvényhez kép est jelentősen, de nem annyira, mint amennyire az irányelvek erre lehetőséget adnának, és az ellátási szabályozás is módosul. Az újabb, az oltalmazotti státus létrehozása bizonyos mértékig szükségszerű , de minden bizonnyal nagyon komoly problémákat is fel fog ez vetni: az eddigi befogadottak teljes felülvizsgálata, a régi és az új befogadottak, valamint az oltalmazott elkülönítése. Megfontolásra érdemes, hogy más módszerrel történjen meg a jogharmonizác ió, mert így a bevándoroltletelepedett problematika fog megismétlődni. A finanszírozás megoldatlansága már az előterjesztésben is látszik, amikor ez szerepel: „A jogharmonizációból eredő ellátással összefüggő állami feladatok jelentős része az Európai Uni ó pénzügyi alapjaiból, elsősorban az Európai Menekültügyi Alap eszközeinek felhasználásával 2010ig pótlólagos források nélkül megvalósítható, feltéve, hogy a végrehajtáshoz szükséges önrész az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetésében biztos ított.” Álláspontunk szerint egy törvényjavaslatban ilyen szinten bizonytalan szöveg nem szerepelhetne, különös tekintettel arra, hogy az eljárási változások költségvonzataival, az eljárás duplikálásával - az előzetes vizsgálati eljárásra gondolok - az elő terjesztés egyáltalán nem foglalkozik. A javaslatról részleteiben a következőket szeretném elmondani. Az eljárásban szerepel a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatóságként, azonban a nemzetbiztonsági ok nem elutasítási ok menekültként való elismerésként vagy a menekültstátus visszavonásakor; csak az oltalmazottként és menedékesként elismerést zárja ki. Megjegyzendő, hogy az elmúlt években volt rá példa, hogy a madridi robbantásokban részt vevő egyik terrorista hazánkban folyamodott menekültstátusért. Az 5. § (2 ) bekezdés a) pontját szükséges lenne pontosítani, mert az együttműködés így nagyon tág lehet, az együttműködést konkretizálni kellene a 2005/85/EK irányelv 11. cikkének vagy a 2004/83/EK irányelv 4. cikkének (1)(2) bekezdésében megfogalmazottak szerint. A 6. § szabályozza az üldözés fogalmát. Alapvetően pontosan ülteti át a nemzetközi menekültügyi szabályozást, azonban a 2004/83/EK irányelv 5. cikk (3) bekezdésének szűkítő lehetőségét ez nem veszi át. Álláspontunk szerint ezt meg kellene fontolni, és ebbe a szabályozásba átültetni. A 7. § (5) bekezdése szerint: „A miniszter menekültként ismeri el azt a harmadik ország vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete menekültügyi főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a g enfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította.” Ezeket kvótamenekültnek nevezi az indokolás, ami jól mutatja a jogintézmény lényegét, azaz például több tízezer ember átmenekült Ruandából Burundiba, ahol menekültként elismeri őket valamelyik hatóság, majd a Magyar Köztársaság menekültként ismer el egy kvóta szerint közülük bizonyos számút, és a menekült már Magyarország területére beléphetne így, és itt tartózkodhatna ebben az esetben. Gyakorlatilag ez így végső soron akár áttelepítési programként is működ hetne. Ezt nyugateurópai országok is és Kanada is alkalmazta esetenként, például a délszláv háború idején, de megítélésünk szerint Magyarország semmilyen szempontból nincs felkészülve egy ilyen áttelepítésre, és ilyen nemzetközi kötelezettség sem terheli, ezért ezt rendkívül aggályosnak és hibásnak tartjuk. A 9. § a menekült jogállásáról szól, a menekült kötelezettségeit azonban nem sorolja fel, ezek nem szerepelnek benne, de célszerű lenne a menekültek kötelezettségeit is - például a hazai
