Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3012 jogszabályok be tartása, együttműködési kötelezettség s a többi - megjeleníteni ebben a fontos szakaszban. Az oltalmazott, illetve a menedékes státus megszűnésénél kimaradtak az idegenrendészeti szabályozással lehetséges kapcsolódási pontok lezárásai. Csak ha a menedékes szerez letelepedési engedélyt, akkor szűnik meg a státusa. Mindenképpen rendezni kellene megítélésünk szerint ezeket a lehetőséget, végig kellene gondolni, hogy a menekült, az oltalmazott, illetve a menedékes milyen más engedélyhez juthat, ha például benyú jt egy EKletelepedési engedélykérelmet, hogy a továbbiakban más országokban is dolgozhasson, vagy családi kapcsolatba kerül egy Magyarországon élő EGTállampolgárral. Tisztelt Országgyűlés! Úgy, ahogy a kisebbségi vélemény ismertetésekor elmondtam, rendkí vül aggályosnak tartjuk a törvényjavaslat 38. § (2) bekezdésében megfogalmazott szabályt, amit akkor is idéztem, most is megteszem, hogy a menekültügyi eljárásban kétség esetén az elismerést kérő javára kell dönteni. Ezt rendkívül aggályosnak és veszélyesn ek tartjuk a jelenlegi formájában, mert ahogy elmondtam korábban is, ennek az eljárásnak az a jellegzetessége, hogy szinte csak az ügyfél nyilatkozata áll rendelkezésre a döntéshez. Ennek megfelelően az eljáró ügyintézőnek tolmács segítségével kell kialakí tani valamilyen véleményt a menedékkérő történetéről. Ebben az esetben különösen igaz - igaz lehet, pontosan , hogy messziről jött ember sok mindent tud mondani, ugyanakkor a menekültügyi szervnek gyakorlatilag nagyon kevés eszköze van, sok esetben semmil yen eszköze sincs az állítások ellenőrzésére, hiszen a kérelmező országához nem fordulhat. A kétség fogalma teljesen bizonytalan, határai pedig nehezen állapíthatók meg, és ebből a szempontból a bírósági szakasz nagyon furcsa lehetne. Ez egy olyan szakasz, amelyet minden valamirevaló embercsempész azonnal kihasználhatna, és rengeteg új kérelmet bizonyosan nem lehetne feldolgozni. Nem tudom, hogy a törvényjavaslat előkészítői szakértői egyeztetés során gondoltake erre a lehetőségre. Utalok arra, ami a törvé nyjavaslat indokolásában szerepel, az in dubio pro reo elv alkalmazására, amit aggályosnak tartunk. Döntő lehet az elbírálásban a menekültügyi országinformációs adatbázis, amely alapján eldönthető, hogy az adott országban, területen milyen potenciális, men ekültüggyel kapcsolatos veszélyek merülhetnek fel, illetve vissza lehete oda személyeket küldeni. A 39. § (2) bekezdése szerint a menekültügyi eljárásban a menekültügyi hatóság és a bíróság köteles beszerezni a miniszteri irányítás alatt álló országinform áció szolgáltatásáért felelős szerv jelentését, tehát mind az alapeljárásban, mind a jogorvoslati szakaszban. Ez a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól különálló szerv lenne; de vajon milyen szerv lehet ez, ha nem a menekültügyi? - tehetjük föl a kér dést. A kétség mellett ezáltal a döntés egy másik eleme is igen kérdésessé válhat, így a döntéshozatal alapjai kérdőjelezhetők meg. (12.10) A 43. (8) bekezdésének b) pontja szükségtelenül kiterjesztő, hiszen az irányelv, amelyre az indokolás hivatkozik, cs ak a menedékeseket célozza, így viszont sokkalsokkal szélesebb kört ölel föl. Ez a b) pont egész kiterjesztően is értelmezhető, van rá európai gyakorlat is, hogy például a HIVfertőzött bűnözőt nem lehet ilyen szakasz miatt az adott országába visszakülden i. Megfontolandó, tisztelt Országgyűlés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal - és itt az 55. §ra utalok, ne csak az érdemi eljárásban vegyen részt, hanem már az előzetes eljárásban, hiszen ez indokolt lehet. Az 57. § indokolása bemutatja, hogy alapvetően a ké relmezők és azok segítőinek szemszögéből határozták meg a törvényjavaslat előkészítői eljárást. A (2) bekezdésben az orvosszakértői véleménnyel valamennyit finomított a korábbi tervezet megfogalmazásán. Az (1) bekezdés e) pontja szintén meglehetősen proble matikus, hiszen a ragaszkodás ideje sincs tisztázva, amely akár a döntésig is eltarthat. Véleményem szerint nem kellene az embercsempészeket és a közokirathamisítást elkövetőket ilyen lehetőséghez juttatni.
