Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. IVÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2756 munkát kell számukra biztosítani. Ily módon a rokkantság fokának megállapításakor nem azt vizsgálják, ho gy mennyire beteg, hanem, hogy még mire képes, illetve alkalmas, megmaradt képességei menyiben fejleszthetők, és még hol milyen munkát tud elvégezni. Ezt a célt az egyén állapotfelmérése során nem csupán a képességek, illetve működések csökkenésének megáll apításával, hanem valamilyen munkára alkalmasság feltárásával kívánja elérni. Az anyagi támogatás nem végcél tehát, hanem segítő, ösztönző eszköze a rehabilitációnak. A rehabilitáció így értelemszerűen a valamilyen mértékben károsodott ember maradék képess égeinek fejlesztése is, soktényezős, komplex intézkedéssorozat egészségügyi, pszichológiai, oktatási, képzési, foglalkozási, foglalkoztatási és szociális szolgáltatásokkal. Ezek a fogalmak tudományosan megalapozottak ma már, és módszereik differenciálódnak . Végül is az eddig elfogadott és kidolgozott háromféle minősített rokkantsági csoport kiegészülne egy negyedikkel, és ez a rehabilitációs járadék éppen ennek a törvényjavaslatnak az alapján is. Emlékeimben fölvetődik az elmúlt 50 év egyetemi orvoslási idő szakomban: a rokkantosítás, illetve a leszázalékolás - így neveztük - folyamata, különösen a pszichés betegeknél, ahol hihetetlen nehézségek voltak, és nehézségek voltak a rehabilitációs lehetőségek híján is. Tehát ez is egy nagyon fontos téma lesz ebben a rehabilitációs programban. Jelen törvényjavaslattal kívánja a kormány megvalósítani, hogy a rokkant és megváltozott munkaképességű emberek lehetőleg munkát végezhessenek, és visszakerülhessenek szociális környezetükbe, megbízható jövedelemmel és megé lhetéssel. Ebből következik, hogy viszont rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülhetnek, akik teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem fejleszthetők. Elvben és eszmeiségében ez segít a rászorulton, és jó az államnak, hiszen nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása az államháztartáson belül. Csökken a passzív ellátás, és nő a rehabilitációt szolgáló kiadások aránya. A jelen törvényjavaslat bevezetőjében ezek a szempontok summásan megjelennek. Idézem: „Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja. ” - és jön a törvényjavaslat. Tény, hogy az elmúlt években a rehabilitáció számos intézménye, szolgáltatása már kialakult, ugyanakkor több alapvető intézmény még hiányzik, és a meglévők sem képeznek rendszert, ezt jól tudjuk. Az is tény, hogy a rokkantnyug díjazás intézményei, mint a munkaalkalmassági, munkaképességcsökkenést megállapító úgynevezett leszázalékoló, szakmaibban munkaképességcsökkenést véleményező bizottságok, valamint az OOSZI a rokkantságot, az egészségkárosodást és a baleseti károsodásokat már magas szintű, nemzetközileg elfogadott szempontok szerint megállapították és minősítették is, kialakítva a jól ismert három rokkantsági kategóriát, de a megállapított rokkantnyugdíjon túl, mely passzív támogatásként hatott az egyénre, környezetére és közösségére is, érdemi rehabilitáló következménye eddig nem volt. Ily módon alakult ki a jelen helyzet, melynek jellemzői a következők. Tényadatokat közlök: rokkantnyugellátásban részesülők száma 802 ezer fő - ez 2007 eleji adat. Ebből korhatár alatti rokk antsági nyugdíjas 452 ezer fő, és ezen belül rehabilitálható 384 ezer fő. (16.10) Ha összehasonlítom ezt a két adatot, a 452 és a 380 ezret, akkor 68 ezerrel vajon mi történik, akik a különbözetet adják? Ez egy nagyon fontos kérdés: hol vannak ők, és mi tö rtént velük? A korhatár alatti rokkantsági nyugdíj átlaga, tudjuk nagyon jól, 55 255 forint jelenleg. A megváltozott munkaképességűek száma 207 ezer, ebből rendszeres szociális járadékos 185 ezer. És hogyha a kettő különbségét nézem, akkor 22 ezerrel megin t mi történik? Ez egy alapkérdés. A rendszeres szociális járadék átlaga 24 700 forint. 2006ban az új rokkantnyugellátási kérelmek
