Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. IVÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2757 száma 89 300 volt, ebből elutasítottak 54 500at. 35 ezerrel mi történt, vajh? A legkisebb öregségi nyugdíj összege egyébkén t 27 130 forint. A hatályos törvények alapján ma a rokkantságnak három csoportja létezik, ezt jól ismerjük; a rokkantság azoknak ítélhető meg, akiknél megállapítják, hogy a munkavégzési képességük kétharmada elveszett. A három kategória a következő: akik 1 00 százalékban elveszítették a munkaképességüket, és állandó segítségre szorulnak; akik 100 százalékban elveszítették a munkaképességüket, de önmaguk ellátására még képesek; akiknél a munkavégzési képesség legalább 67 százalékban elveszett, ez a harmadik c soport. E három csoport együttesen adja a jól tudott 802 ezer főt. A rokkantnyugdíjakon kívül azoknál a személyeknél, akiknél a rokkantság fokát 50 usque 66 százalékban - tehát a 67 alatti kategória 50től - határozzák meg, rokkantnyugdíjra nem, de rendsze res szociális járadékra 185 ezren, átmeneti járadékra 19 ezren jogosultak, ez azt jelenti, hogy az 50 százalékosoknál 24 700 forint a kérdés. A korhatár alatti rokkantnyugdíjasok 83 százaléka viszont, ezt is tudjuk, a harmadik rokkantsági csoportba sorolha tó, ez 384 ezer embert jelent a 452 ezerből. A benyújtott javaslatnak, ennek a törvényjavaslatnak van néhány olyan pontja, amit szeretnék kiemelni. A rehabilitációs járadék bevezetésével a kormányzat 2008tól az új megállapításoknál és 2009től, mint eddig is elhangzott már többször, a jelenlegi rokkantnyugdíjasokról kívánja leválasztani azokat az 52 év alatti ellátottakat, akiknél az új rehabilitációs szakértői szerv, az OOSZI a megmaradt munkaképességük alapján rehabilitációs munkakört vagy foglalkoztatás t javasol. Rehabilitációs járadékot 2008. január 1jétől azok kaphatnak, akik legalább 5079 százalékban egészségkárosodást szenvedtek és rehabilitálhatók, valamint a nyugdíjtörvényben meghatározott életkoruk szerinti szolgálati időt megszerezték. Ezt 2009 . január 1jétől kiterjesztik azokra a jelenlegi rokkantnyugdíjasokra is, akiket a jelenlegi rendszerben egyöt éven belül felülvizsgálatra rendelhetnek be. A rehabilitációs járadékban részesített személy egészségkárosodását, szakmai munkaképességét és reh abilitálhatóságát, valamint annak időtartamát a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs szakértői szerv állapítja meg. Ez alapján hoznak határozatot, amelyben együttműködési kötelezettség - hangsúlyozom: kötelezettség - terheli - terheli! - a járadékban részesülőt. Az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást kell kötnie - hangsúlyozom, hogy kell , amelyben vállalja az együttműködési kötelezettséget, elfogadja a neki felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint a felajánlott képzési lehetőségeket - ehhez bizonyos intellektuális kapacitás természetesen kell. A rehabilitációs járadék maximális, teljes időtartama három év, ezt jól tudjuk ebből a javaslatból, összege megegyezik a kérelmező rokkantnyugdíjána k 120 százalékával, a minimumösszege pedig a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének 120 százalékával, ahogy már az államtitkár úr is jelezte. A járadékban részesülő személyt a nyugdíjbiztosítási szerv vezetője bármikor felülvizsgálatra megjelenésre köte lezheti, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, hogy a járadékban részesülő személy egészségkárosodásában jelentős változás történt. Az ellátás megszüntetésének egyik legproblematikusabb pontja a kereső tevékenységhez kötődik, mert ha a járadékban részesülő személy nettó keresete vagy jövedelme meghaladja a nyugdíj alapját képező átlagkereset 80 százalékát, akkor a rehabilitációs járadék folyósítását meg kell szüntetni - megint hangsúlyozom, hogy kell. Az adatkezelési és adattovábbítás összesen négy közigazgatási szervet érint, több ponton a személyiségi jogok tekintetében aggályosnak tekinthetően: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs szakértői szerv, állami foglalkoztatási szerv és adóhatóság. Javaslataink és álláspontjaink között sz erepelnek a következők: az egészségkárosodás mértékének minősítési rendszere olyan új elemeket tartalmaz, amelyek nehezen értelmezhetők, ezért egzaktabb meghatározásra lenne szükség, sokszor zavaróak a fogalmi átfedések is.
