Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2723 és televíziózásról szól ó 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés benyújtásának indokait is. Miniszter úré a szó. DR. SZILVÁSY GYÖRGY , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tal án történelmi jelentőségű, hogy most a kormány nevében expozét tarthatok a két törvény, illetve törvénymódosítás témájában, hiszen hosszú idő után újra a médiával összefüggő törvényjavaslatokat tárgyalunk: a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat. Tudjuk, hogy a médiapolitikai kérdések különösen érzékenyek, amelyekben rendszerint rendkívül nehezen lehet politikai megállapodásra jutni kormánypártok és ellenzék között. A most beterjesztett két javaslat elfogadására ezúttal mégis kivételesen jó esély mutatkozik. Úgy gondolom, hogy mielőtt a törvényjavaslatok szakmai részleteiről beszélnék, érdemes a konszenzus fontos ságáról is néhány szót ejteni, hiszen mint említettem, egy évtized óta erre nem volt példa. Az elmúlt fél évben a Miniszterelnöki Hivatal szakmai koordinálásával, az elmúlt évben létrehozott médiapolitikai csoport aktív közreműködésével a kormány nevében i ntenzív ötpárti tárgyalások folytak a médiaszabályozást érintő kérdésekről. Mind szakértői, mind pedig politikai körben sikerült olyan színvonalas és érdemi párbeszédet folytatni az ellenzék és a kormányoldal között, amelyre a médiatörvény ’95ös elfogadás a óta nem volt példa. Arra pedig a 2002. évi jogharmonizációs módosítást kivéve bizonyosan nem került sor, hogy a résztvevők megállapodással álljanak föl a tárgyalóasztaltól. Reméljük, ez a megállapodás kitart a törvénytervezetek elfogadásáig. Mindezek ala pján nem túlzás azt állítani: a mostani törvényjavaslatok jelentősége túlmutathat a jogharmonizációs vagy műszakitechnikai kérdéseken. Hogy ez valóban így vane, és alapot teremthete ahhoz, hogy sikerrel hajtsuk végre a közeljövőben az átfogó médiaszabál yozási reformot, majd meglátjuk, mindenesetre a szakmai közvélemény, a tágabb közvélemény is ezt már régóta várja a parlamentben helyet foglaló pártok képviselőitől. Tisztelt Ház! Nézzük az első, a jogharmonizációs célú módosítással foglalkozó javaslat legfontosabb elemeit! Ezek közül az első, hogy hatályon kívül kell helyeznünk a műsorelosztó hálózatok vételkörzetének korlátozásáról szóló rendelkezéseket. Ez a szakasz ellentétes egyrészt az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hí rközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló uniós irányelvvel, másrészt ellentétes az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv rendelkezéseivel. Az előbbi kimondja, hogy semmil yen korlátozás nem tartható fenn az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását illetően sem a szolgáltató által létesített elektronikus hálózaton, sem harmadik személy által rendelkezésre bocsátott infrastruktúrán keresztül, illetve hálózatok, egyéb létesítmények vagy telephelyek közös használata útján. Mivel a médiatörvény vonatkozó rendelkezése a körzeti műsorszolgáltatás legmagasabb mértékének kétharmadában korlátozza a műsorelosztó vételkörzetének maximumát, így ennek az előbb ismertetett feltétel nek ez a szabályozás nem felel meg. Az Európai Bizottság 2005 őszén emiatt kötelezettségszegési eljárás megindításáról értesítette Magyarországot. Bár a kormány több alkalommal is benyújtotta a törvényjavaslatot, az eltelt idő alatt az Országgyűlés nem mód osította a kifogásolt rendelkezést, ezért az Európai Bizottság az Európai Bíróság előtt keresetet nyújtott be a Magyar Köztársaság ellen, amelyről idén március 20án hivatalosan is értesítette a magyar kormányt. A keresetet a Bizottság kizárólag abban az e setben vonja vissza, amennyiben az Országgyűlés a kifogásolt törvényi rendelkezést hatályon kívül helyezi. A törvényjavaslat másik fontos eleme a médiatörvény tulajdoni szabályai között található, az országos műsorszolgáltatókra vonatkozó állampolgársági a lapú megkülönböztetés módosítása. A jelenlegi szabály ugyanis állampolgársági diszkriminációt tartalmaz, és ezzel korlátozza a tőke szabad áramlását a többi EUtagállam állampolgáraival szemben, így annak fenntartására nincs
