Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 8 (68. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről sz. 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2396 könyvelési tételként kezelni ezt a kérdéskört, hogy éppen a pénzforgalmi szemlélete mit kíván meg vagy épp az eredményszemlélete a költségvetésnek mit kíván meg? Arra hívtam fel a figyelmet, hogy az önkormányzati szféra egyébk ént egy általánosan nehéz, eladósodási folyamatban van, nem kellene újból terhelni a továbbiakban. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Herényi Károly következik. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását a kormány elsősorban az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal történt megállapodás keretében tartja szükségesnek, más apróbb, a 2007. évi költségvetési törvényben fellelhető pontatlanság, figyelmetlenség és nagyobb áttervezések melletti igény mellett. A sztrájkbizottsággal történt megállapodás lényege, hogy a 13. havi illetményt a kormány a céltartalék felhasználásának módosításával nem 2008 januárjában kívánja kifizetni, hanem ennek felét 2007 második fé lévére hozza előre. A kifizetés hathavi részletben fog megtörténni. Az illetményelőleg teljes összege 7580 milliárd forint költségvetési kiadást eredményez, amiből a kormánynak folyamatosan összesen 4045 milliárd forint adó- és járulékbevételi többlete j ön létre. A kormány véleménye szerint az illetményelőleg kifizetése az államháztartás ESA95 szerinti, EU által monitorozott egyenlegét nem módosítja. A bizottsági ülésen megkérdeztem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy hány olyan dolgozót lehet érinte ttnek venni vagy lehet ezzel kalkulálni, akik eggyel magasabb adósávba fognak esni, hiszen ebben az esztendőben kétszer fogják megkapni a 13. havit, legalábbis másfélszer, ami jó néhány dolgozó esetében azt jelentheti, hogy magasabb adósávba kerülnek, ami viszont azt jelenti, hogy a pluszjövedelem jelentős részét a megnövekedett adóelvonás el fogja vinni. A Pénzügyminisztérium képviselője azt mondta, hogy ők erre nem tudnak semmit mondani, mert nincs ilyen típusú és ilyen irányú adatuk, de valószínű, hogy s ok embert érint, tehát ilyen szempontból is érdemes lenne ezt az intézkedést átgondolni. A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon a reáljövedelmek 2007ben 7,2 százalékkal estek vissza. Ennél nagyobb reáljövedelemromlás az elmúlt tizenhét esztendő so rán egyedül 199596 tájékán, az akkor i Bokroscsomag „eredményeként” volt tapasztalható. A társadalom jövedelmi viszonyainak változása drámainak minősíthető. A kormány ezzel az illetményelőlegkifizetéssel valójában a jövedelems tatisztikai adatokat kozmetikázza, illetve kétségtelenül a 2008. évi jövedelmek rovására javítja a munkavállalók reáljövedelmi helyzetét 2007ben. Azért itt egy dolgot meg kell jegyeznem: a 13. havi fizetés a gazdasági bajok következtében, a korábbi szocia lista kormány intézkedéseinek eredményeképpen került át a tárgyévről a következő esztendőre. Valójában indokolt lenne ebben a kérdésben a kiinduló helyzet visszaállítása, de nem biztos, hogy pont most és pont ilyen módon. Miért válik egyáltalán lehetővé a 2007es esztendő költségvetési kiadásának emelése? Azért, mert a költségvetés bevételi oldala a várakozásnál jobban alakult, az infláció a tervezetthez képest mintegy 25 százalékkal elszaladt - 6,2 százalék helyett 8,5 százalék lett , a forint jelentősen megerősödött, ami pozitív hatást gyakorol az államadósság alakulására; a költségvetés helyzetének áprilisban kialakult képe valóban kedvezőbb a várhatónál. (15.20) A helyzet tehát az, hogy a költségvetési előirányzatok 2007ben sem a tervezettnek megfelelő en alakulnak, az eredeti paraméterekhez képest jelentős eltérést mutatnak, de szerencsénkre ezek az eltérések a korábbi évekhez képest, legalábbis látszólag, pozitívak. A költségvetés tervezése tehát továbbra is gyenge lábakon áll, ami a jövőre nézve nem m egnyugtató. Még nagyobb baj az, és ezt az Európai Uniónak tett jelentésből is érzékelhetjük, hogy a költségvetés pozíciójának változását nem a
