Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 8 (68. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP):
2342 De lehet említeni a VeszprémVárpalotaszakaszt is, vagy a 4es főút továbbfejlesztését, esetleg a Bocskaykert elkerülő szakasz megépítését, va gy az ország legforgalmasabb másodrendű főútjának, a 471esnek a felújítását, hiába három számjegyű. Vagy mondhatnám a DebrecenHajdúsámson közötti kétszer kétsávos autóút megépítését, a Hajdúsámsont elkerülő szakasz megépítését, vagy a 48as számú főút re konstrukcióját. A melléklet körülbelül 900 kilométernyi autóutat, autópályát jelöl meg, és ha ezt a felturbózott autópályaépítési árakkal felszorozzuk, ez körülbelül 17001800 milliárd forintot jelent, ez nagyjából az erre az ágazatra tervezett teljes öss zegnek felel meg. Az előterjesztésből nem derül ki, valóságosan sem tudunk következtetni nagy biztonsággal, hogy szinkronizálva vane az Új Magyarország fejlesztési tervvel, bár az imént elhangzott, hogy igen. Nem tisztázott, hogy a felhasználható keret a regionális tanácsokhoz rendelt közlekedésfejlesztési kerettel együtt értendőe, vagy sem. Összegezve: az említett javaslat és annak melléklete a meglévő rossz és értelmetlen gyakorlatot, a vidék közlekedésének másodrangúságba sorolt állapotát konzerválja. Ennek figyelembevételével döntöttünk úgy, hogy az előterjesztés ebben a formájában nem támogatható, hiszen a centralizáció világos szándéka és a diszkrimináció tetten érhető. Arra kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy ne támogassák ebben a formában a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót a következő sorrendben: Szántó János, Fónagy János, Lakos Imre, Nógrádi László, Ipkovich György és Katona Kálmán. Először tehát az MSZP képviselője, Szántó János képviselő úr kap szót. SZÁNTÓ JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Álla mtitkár Úr! Képviselőtársaim! Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja véleményének ismertetésébe belekezdenék, engedjék meg, hogy néhány mondatot szóljak a gyorsforgalmi közúthálózattal kapcsolatos szabályozás súlyáról és jelentőségéről. Elhangzott a patkó minden oldaláról, hogy az elmúlt évszázad, évtizedek, a hatékony gazdaság nem működik a közlekedés hatékony fejlesztése nélkül, és ez a prognózis várhatóan a XXI. században is megmarad. Egy ország vagy egy régió gazdasági fejlettségét, fejlődésének lehetőségeit alapjaiban határozza meg, hogy milyen a közlekedési infrastruktúra kiépítettsége és színvonala, milyen a közlekedési tevékenységekre vonatkozó szabályozás. Nincs olyan gazdasági felmérés, am ely ne mutatná ki, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése milyen kedvező hatással jár egy adott terület gazdasági fejlődésére. Magyarország fejlődésének tehát egyik alapfeltétele, hogy a gazdasági szereplőket összekötő kereskedelmi folyamatokat közv etítő közlekedés hatékonyan működjön. Ezzel kapcsolatosan kell nekünk is felelősségteljes döntéseket meghoznunk. Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés 2003ban jól döntött, amikor a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztésére speciális szabályozást alkotott. De látjuk, hogy az élet több ponton túlhaladta, és ezért ezen változtatnunk kell. A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény alapján ugyanis Magyarországon korábban soha nem látott mértékben kerültek megép ítésre gyorsforgalmi utak és természetesen a továbbiak előkészítése. Ez a törvény kellett ahhoz, hogy a hazai gyorsforgalmiúthálózatépítés meginduljon, új lendülettel tudjon folytatódni, elősegítve ezzel Magyarország nemzetközi és térségi elérhetőségének javítását. A törvényt az elmúlt években több alkalommal is módosította az Országgyűlés, és az azóta eltelt időszakban megszerzett tapasztalatok alapján, valamint a megvalósult útfejlesztések miatt is most szükségessé válik annak módosítása, korrigálása min d tartalmi szempontból, a projektelőkészítések, ellenőrzések szempontjából, mind pedig az indikatív projektlista szempontjából.
