Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 7 (67. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2276 Komoly politikai vita, világpolitika vita éppen néhány országnak, köztük az Egyesült Állam oknak az az álláspontja, amely egyelőre a jegyzőkönyv nem aláírását eredményezte. A jegyzőkönyv 2005. február 16án ennek ellenére hatályossá vált, így meg kell teremtenünk itthon, Magyarországon is az abban vállalt kötelezettségek teljesítésének jogi, int ézményi hátterét is. Ezek létrehozása nélkül egyenlő félként nem tudunk részt venni a közös nemzetközi fejlesztésekben, a kibocsátási egységekkel való nemzetközi gazdálkodásban, amely intézkedések mind a globális üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentés ét célozzák. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a törvényjavaslat a jegyzőkönyvből adódó nemzetközi kötelezettségek mellett az európai uniós normáknak való megfeleltetést is szolgálja. Így előírja a kibocsátások csökkentésével és várható szintjének alak ulásával kapcsolatos nemzeti program megalkotását, és lehetőséget teremt a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási terv kihirdetésére is. Természetesen a kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos törvény összefüggésben van a fosszilis energia há ttérbe szorításával, a megújulóenergiatermelés és felhasználás növelésével. Az Európai Unió 2020ra nemcsak a széndioxidkibocsátás, illetve további üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését határozta el és célozta meg, de 2020ra a megúj uló energia felhasználásának arányára is a 20 százalékos célt tűzte a tagországok elé. Ez a kérdés ma már nemcsak a környezetvédelem ügye. A globális probléma helyben, lokálisan vár megoldásokra. A további környezetrombolás megállítása és a kialakult, kial akuló helyzethez, változáshoz való alkalmazkodás mindannyiunk közös érdeke. Épp ma, itt a parlamentben került szóba például a DunaTisza közi hátság ügye, mint az európai elsivatagosodás egyik jellemző példája. Ez az elsivatagosodás, ez a folyamat a követk ező évtizedekben - már tudjuk, nemcsak valószínűsíthetjük, hanem tudjuk - világjelenség lesz. A DunaTisza közi hátság problémája tehát nemcsak hazai ügy, hanem európai ügy, bár itt lokálisan nekünk kell megoldanunk, egy globális probléma része. Nyilván ne mcsak a vízpótlást, hanem a gazdálkodás megváltozását, az agrárkörnyezetgazdálkodás bevezetését, egyáltalán életkörülmények, változásokra való reagálások, ezek azok a címszavak, amelyek a következő időszakot jellemezni fogják. Mert igen, tisztelt képvisel őtársaim, a kiotói jegyzőkönyv törvénybe iktatása nemcsak egyszerűen egy gazdálkodási kérdés, nemcsak a széndioxidkereskedelem lehetővé tétele, hanem egy szemléletváltozás megjelenése, amit a zöldtárca a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!” szlo genben fogalmazott meg. Mert itt a globalitás nem szitokszó már, hanem korunk velejárója, mint ahogy a lokalitás, a helyi megoldás sem egy rossz értelemben vett nacionalizmus, hanem olyan egészséges lokálpatriotizmus, amely azt mondja, hogy mindannyiunkon, egyéni felelősségvállalásunkon is múlik a jövőnk. A környezettudatos gondolkodás nem a környezetvédelem ügye tehát, hanem mindannyiunké. Éppen ezért ez a törvényjavaslat is nem a zöldtárca, a környezetvédelmi tárca és nem a kormány ügye, mint ahogy a fenn tartható fejlődés vagy a versenyképesség újragondolása sem, hiszen jövőnk kérdése függ attól, hogy a magyar gazdaság mennyire tud megújulni, hogyan lesz versenyképes a következő évtizedekben. Ez a törvény természetesen jogi értelemben fontos elemeket hoz b e, létrehozza a kiotói kibocsátáscsökkentési egységet mint kincstári tulajdonban lévő vagyonértékű jogot, összekapcsolja a már működő európai uniós kísérleti rendszer szabályait a kiotói rendszerével, rendelkezik a kiotói kibocsátáscsökkentési egységek ért ékesítési és bevételek felhasználási kereteiről, és rendelkezik a kiotói folyamattal kapcsolatos nemzeti éghajlatváltozási stratégia elkészítéséről. Még egy kérdés: miért most? Miért most terjesztettük elő? 2005 és 2007 között az Európai Unió által létreh ozott, kizárólag az európai tagállamokra vonatkozó széndioxidemissziókereskedelmi rendszer működött, működik a maga sajátos szabályaival. 2008ban indul az egész kiotói rezsimhez kapcsolódóan, tehát az összes csatlakozó országot érintően a végrehajtási, beszámolási, elszámolási időszak a maga nemzetközi széndioxidemissziókereskedelmi eszközeivel. Erre készülünk fel ezzel
