Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló, a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló elfo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÍRÓ SÁNDOR, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója:
1625 december 31éig 16 millió forintos pluszszaldóval tudtuk zárni, ez gyakorlatilag nullszaldós, hiszen 16 millió ebben a tekintetben nem volt jelentős, de felszámolta a menedzsment a hiányt, a Duna Tel evízió azóta is nullszaldóval működik. Már most szeretném azt mondani, és minden okom megvan rá a 2006os mérlegeink főösszegeinek ismeretében, hogy a Duna Televízió gazdálkodása megint nullszaldós lesz. Tehát gyakorlatilag és elméletileg sem keletkezik hi ánya. Miből származott ez a pénzügyi pozíciójavulás? Elsősorban 350 millió forinttal a saját műsor gyártására fordított költségeket sikerült csökkenteni, így műsorszerkezetátalakítással, a gyártási költségek racionalizálásával - rendkívül sok filmet sugár oz a Duna Televízió, ezek szinkronizálási költsége óriási , a szinkronizálási költségek szinten tartásával, pontosabban tervezett mértékének betartásával és nem utolsósorban a csoportos létszámcsökkentéssel. Nevezetesen azzal, hogy 92 főtől a Duna Televíz ió megvált, pontosabban 10 főnek minőségi cserével, 82 főnek pedig felmondással megszüntette munkaviszonyát. Ily módon a fel nem osztható központi bérköltségek jelentősen csökkentek. Szeretném hangsúlyozni, hogy a nehéz évben, 2004ben is és 2005ben is a Duna Televízió pénzügyi helyzetét a stabilitás jellemezte. Soha nem hozta a magyar állam költségvetését olyan helyzetbe, hogy tőkeinjekcióval, utólagosan átadott valamilyen pénzeszközzel lehessen vagy kelljen életben tartani. Minden egyes alkalommal időben kifizette az adóját és az összes állami járulékot, ami ezzel együtt járt. Tehát az állam számára sem tartozott semmivel sem. (18.50) Végül is ebből az egészből a tanulság kettős. Egyrészt a saját számunkra és a tisztelt Országgyűlés számára is azért mondo m, mert törvényalkotás következhet, médiatörvénymódosítás, sok minden egyéb bekövetkezhet, de nagyon szeretném hangsúlyozni azt, hogy a médiatörvényt végre lehet hajtani, csak a végrehajtáshoz konszenzus kell, közös megegyezés és jóindulat. Elég hosszú id őt vett igénybe a Duna Televízióban mindez, amíg meg nem találtuk a közös hangot, és nem sikerült valamilyen módon megoldani ezt a vezetési válságot. Még annyit, hogy a szabályozatlan elnökválasztás eljárási tekintetben teljesen lehetetlen helyzeteket hoz létre. Nem mondja meg a törvény, hogy mi történjen akkor, ha valakit nem hosszabbítanak meg, de ugyanakkor újat se tudnak helyette választani, hány alkalommal lehet újabb és újabb pályázatokat kiírni, hány alkalommal lehet még húzni az időt arra való tekin tettel, hogy majdcsak lesz valami megoldás. Sajnos ezeknek a szabályai a jelenleg hatályos médiatörvényben kidolgozatlanok. Szeretném végül megjegyezni azt is, hogy a másik nagy probléma pedig a médiafinanszírozás zavara. Nagyon jól tudjuk, hogyan történik a médiafinanszírozás: az állam átvállalta a médiafinanszírozást, most már nincsenek ezek a korábbi készülékhasználati díjak, de a korábbi, úgynevezett készülékhasználati díjakat - hadd mondjam régi nevén, előfizetési díjakat konzerválja a jelenlegi megol dás. Nevezetesen, amikor bevezetésre került az átvállalás, akkor a Magyar Posta saját bevallása szerint 65 százalékát tudta beszedni az előfizetési díjaknak vagy készülékhasználati díjaknak, teljesen mindegy, és ez a 65 százalék megy azóta is tovább. Tiszt elt Országgyűlés! A 2004es nehézségekből - amelyek a mi hibáinkból is vagy pontosabban abból adódtak, hogy nem tudtunk elnököt választani, nem tudtunk stabilitást nyújtani - elég nehezen, de 2005re a Duna Televízió azért fényesen kiszabadult ezzel a pozi tív szaldójával együtt. Szeretnék néhány szót szólni arról, hogy az alapító okirat célkitűzéseinek mennyiben felelt meg a Duna Televízió ezekben az években, ebben az időben milyen módon valósította meg a médiatörvényben előírt szabályokat a közszolgálatisá g helyzetét illetően. Alapvetően a célkitűzés a Duna Televízió esetében az, hogy az összmagyarság egészét szolgáló, értékorientált, tájékoztató, szolgáltató és kulturális televízió legyen és ilyen műsorokat sugározzon. Mind 2004ben, de még inkább 2005ben , úgy gondoljuk, a magyarság múltját, jelenét és jövőjét alakítva készültek a műsorok, a tudásjellegű társadalom és az európai integrációs célkitűzések megvalósításáról szóltak döntő módon.
