Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló, a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló elfo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÍRÓ SÁNDOR, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója:
1626 Ami a közszolgálati műsorszolgáltatás helyzeté t illeti, rendkívül hosszan és régóta vitatott, hogy mit kell közszolgálatiságon érteni, ezen el lehetne meditálni, de nem kívánok ezzel foglalkozni. A Duna Televízió alapító okirata egyértelműen kimondja, hogy a sokoldalúság, hitelesség, tárgyilagosság, v élemények, nézetek sokféleségének biztosítása, személyiségi jogok tiszteletben tartása, a pártatlan tájékoztatás és az anyanyelv ápolása az alapvető feladat. Ennyi feladatnak egyszerre megfelelni nagyon nehéz, azt hiszem, ezt senki nem is vitathatja, mert ami valakinek pártatlan, azt lehet, hogy más, akivel szemben valamilyen híradást közvetítenek, már nem pártatlannak fogja érezni. Önmagában véve eldönteni, hogy mennyire volt valami pártatlan és mennyire nem, rettenetesen nehéz. Annyit szeretnék itt megeml íteni, hogy 2005ben az ORTThez kettő, azaz kettő darab panasz érkezett a Duna Televízió ellen. Ebből a két panaszból egyet visszavont a panaszoló, egyet pedig az Országos Rádió és Televízió Testület nem tudott elfogadni. Úgy gondolom, hogy ezzel sok mind en tekintetben előbbre léptünk. A közszolgálati előírásokat is a Duna Televízió nagyjábólegészében, inkább egészében megvalósította. A médiatörvény pontosan meghatározza azt, hogy milyen előírásoknak kell érvényesülniük ahhoz, hogy közszolgálatiságot lehe ssen megállapítani. Így például a teljes műsoridő 50 százaléka legyen európai, a Duna Televízió esetében ez 91 százalék; a teljes műsoridő 34 százaléka legyen magyar, a Duna Televízióban ez 66 százalékos volt 2005ben; 10 százaléka a műsoroknak öt évnél ne m régebbi, ez 20 százalék fölött volt a Duna Televízió esetében. Amit nem sikerült megvalósítani: a médiatörvény egyértelműen előírja a fő műsoridősávokat, de ezeket a fő műsoridősávokat betartani a Duna Televízió nem tudta, ma se tudja, tekintettel arra, hogy a határon túl, tehát a Kárpátmedencében és a diaszpórában élő magyarság számára kell alapvetően vagy döntő módon elsősorban műsorokat készíteni. Ami Magyarországon 6 óra vagy 7 óra, az Erdélyben már egy órával több, és ha még keletebbre megyünk, akko r még több, tehát úgy kiválasztani a fő műsoridőt, hogy a fő nézettség tekintetében az mindenütt megfelelő legyen, nagyon nehéz. Tisztelt Országgyűlés! 2005ben árvíz volt Erdélyben, Székelyudvarhelyen, és a Duna Televízió pár hét alatt 100 millió forintot gyűjtött össze az árvízkárosultak megsegítésére. Beszél a nézettségről a két írásbeli anyagunk, továbbá újabb felméréseink is beszélnek a nézettségről. Szeretném azt kérdezni, hogy nézette az a televízió, amelyik 100 millió forintot tud egykét hét alatt összeszedni árvízkárosultak számára. Ha nem lenne eléggé nézett vagy nem lenne nézett, akkor ez a 100 millió forint sose jött volna össze. Örök probléma egyébként az érték és a nézettség kérdése, egymáshoz való viszonya. Ezt eldönteni, hogy most az érték fontosabbe vagy a nézettség… - persze, hogy az érték, de mindent el kell követnünk, hogy az értéket nézzék és kövessék is a nézők. Ezt olyanformán és olyan módon kell előadnunk, hogy a nézettség azáltal ne csökkenjen, hogy igényesebb művészeti tevékenység , művészeti műsorok kerülnek előadásra. Tisztelt Országgyűlés! Még sok mindenről kellene beszélni, a műszaki fejlesztés állapotáról, ami a Duna Televízió esetében 7080 százalékos avultságot jelent, hiszen a médiafinanszírozásban nincs kiemelve a fejleszté sre fordítható összeg, következésképpen abból az összegből, amit kapunk, elkülönít a menedzsment, illetve az elnökség műszaki fejlesztésre, amennyit tud, de ez rettenetesen kevés. Továbbá szeretném elmondani azt is, ami a közalapítvány működését, gazdálkod ását illeti: a HTVK az összes bevételének - tehát amennyit a Hungária Televízió Közalapítvány bevételként az államtól kapott, bárhonnan kapott - 98 százalékát fordította 2004ben és 2005ben is a Duna Televízió finanszírozására. Ez azt jelenti, hogy a 151 millió forintból 143 milliót a saját működésére és 8 milliót pedig annak rendje és módja szerint átadott a Duna Televíziónak - a médiatörvénybe foglaltak szerint - műsorgyártásra, illetve szabad felhasználásra.
