Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - Új bizottsági tag megválasztása - A szabálysértési jogsegélyről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1610 Köszönöm szépen ismét, tisztelt elnök úr. Tisztelt Or szággyűlés! A javaslat, ahogy az előző felszólalásomban is említettem, egy nemzetközi egyezmény alapján készült, európai uniós kötelezettség alapján. (17.40) Úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy a javaslat koherens, jó javaslat, amely á tveszi a hasonló témakörben megalkotott és nemrégen egyébként szintén módosított bűnügyi jogsegélyegyezmény garanciarendszerét, és részben, bár természetesen ugyanúgy, ahogy a szabálysértési eljárás maga a büntetőeljáráshoz képest, ugyanez tükröződik, de r észben szerkezetét is átveszi ennek a törvénynek. Úgy gondolom, úgy véljük, hogy mindenképpen a jogbiztonságot szolgálja, ha az Európai Unió polgárai által elkövetett szabálysértések, akár csak egyébként eddig a bűncselekmények, tehát ezek miatt megállapít ott szankciók végrehajtásra kerülnek, hiszen ekkor van visszatartó erejük, ekkor töltik be prevenciós céljukat. A cél tehát, hogy megelőzzük - és a javaslat ezt lehetővé teszi , hogy magyar állampolgár külföldön elkövetett szabálysértései megtorlatlanul m aradjanak, és ugyanúgy, hogy külföldi állampolgár Magyarországon elkövetett szabálysértést valósítson meg, illetve ha ezt megtette, akkor ez szintén megtorlásra kerüljön. A törvény érdemei között kell kiemelni, úgy gondolom, hogy a társadalom fejlődéséhez és a technika fejlődéséhez idomul a törvény, hiszen egyes eljárási cselekményeket közvetlenül távbeszélő útján is lehet majd folytatni. Itt az eseti eljárási jogsegélyekre gondolok elsősorban, ami amellett, hogy gyors és hatékony, sokkal olcsóbb, mint bárm i más megoldás lenne. Nem is beszélve arról, itt kiemelem azt, hogy a közvetlenség elve a lehető leginkább érvényesül, már amennyire lehet egy jogsegély esetén. Illetve azt is kiemelném, hogy a garanciális feltételek itt is megvalósulnak, ugyanúgy, mintha személyesen hallgatnák meg, hiszen a magyar hatóság a jogait és a kötelezettségeit tudja ismertetni az eljárás alá vont személlyel, avagy esetleg szakértővel, tanúval. A törvény továbbra is megtartja az úgynevezett kettős inkriminációnak a követelményét, e lvét, de úgy gondolom, épp az általam megfogalmazott elvek szerint nagyon helyesen kibővíti azt, azaz most már nemcsak akkor lehet majd az eljárási jogsegéllyel élni, ha mindkét országban büntetendő cselekményről és bűncselekményről van szó, hanem akkor is , hogyha az egyik országban a szabálysértés a másik országban bűncselekménynek minősül, avagy mind a két országban szabálysértésnek minősül; tehát teljesebb kört állapít meg a törvény. A garanciális elemek közül kiemelném azt, talán a legfontosabb, hogy ne m terjeszthető olyan kérelem, amely veszélyezteti a Magyar Köztársaság biztonságát avagy sérti a közrendjét, továbbá az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalással ellentétes. Hadd emeljem ki azt, és a törvény nagyon fontos eleméne k tartom, hogyha a külföldi kiszabott bírság összege meghaladja az azonos szabálysértés miatt Magyarországon kiszabható bírság felső határát, akkor az ezen felüli részt, összeget nem lehet végrehajtani. Én is azt gondolom, hogy ez egyértelműen Magyarország polgárainak az érdekét szolgálja. A legfontosabb és legkomolyabb kérdések egyike az én meglátásom szerint is, hogy miért ez a különbségtétel, hogy akkor vehető át a külföldi határozat végrehajtása, ha annak az összege meghaladja a 70 eurót, és akkor adhat ó át a végrehajtás, ha meghaladja a 150 eurót. Természetesen értem a szempontot, és tudom azt, hogy a 70 euró a minimum, de efölött is meghatározhat bármely tagállam, és lehet, hogy más tagállamok nem a 150, hanem akár a 200 vagy 300 eurós határt fogják ma jd megszabni. Tehát érthető a cél, hiszen egy ilyen eljárás költségekkel jár, a költség az átadót terheli, míg a bevétel éppen máshol fog jelentkezni, és egy ilyen eljárásnak a költsége lehet, hogy pár tízezer forint, de akár több százezer forint is lehet. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy fölveti azt a kérdést, hogy vajon a jogegyenlőség milyen módon valósul így meg, hiszen külföldi állampolgár Magyarországon kisebb súlyú szabálysértésért, mondjuk, nem fog felelni, ugyanazért, amiért, mondjuk, magyar állampolg ár külföldön viszont felelni fog. Meg kell tehát nagyon gondolni és fontolni, és úgy hiszem, hogy ez az előterjesztő részéről akár még külön indokolást vagy magyarázatot is megér, hogy miért pont a 150 euróban határozták meg.
