Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KERÉNYI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1530 Rátérve a konkrét javaslatra, megállapítható, hogy a törvényjavaslatnak két iránya van. Az egyik ir ány a cégek tulajdonosainak döntési szabadságát érvényre juttató módosítások, valamint a cégeljárás egyszerűsítését szolgáló javaslatok. Az első körben a következőket szeretném elmondani. Nem vitás, hogy ténylegesen csökkenti a bürokratikus terheket, hogy a cégaláírás mintáját a társasági szerződést elkészítő ügyvéd is jogosult hitelesíteni. Ennek azonban együtt kellene járni azzal, hogy meg kell teremteni az eljáró ügyvéd központi nyilvántartási adatbázisokba való belépésének a jogszabályi hátterét. Az a r endelkezés, hogy a cég az ügyvédi iroda székhelyét tüntethesse fel céghelyként, különösen a külföldi vállalkozók piacra lépését könnyíti meg. Azonban a cégek fantomizálódását nem szünteti meg, csak a hatóságok felelősségét, ellenőrzési kötelességét tolja á t az ügyvédekre. Jó a változás, hogy a cégnévben nem kell kötelezően feltüntetni, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul, hiszen az a nyilvános cégadatokból könnyen kideríthető, és a főtevékenység módosításánál sem jelent problémát. Módosításra ke rül a legnépszerűbb társasági forma, a kft. szerződésmintája, amelyben eddig nem szerepelt a könyvvizsgáló megjelölése. Ez azért indokolt, mert a gyakorlati alkalmazás során komoly problémát jelent, hogy a könyvvizsgálóval rendelkező cégek jelenleg nem alk almazhatták az egyszerűsített eljárást. A javaslat szerint a kft. alapításakor a pénzbeli hozzájárulást a tagok a társaságnak fizethetik be. Ennek megtörténtéről az ügyvezető az eljáró jogi képviselő előtt nyilatkozik. A kft. törzstőkéjének így egy pillana tig sem kell rendelkezésre állni, így még az a kényszer is eltűnik a vállalkozás számára, hogy legalább az alapításkor birtokolja a törzstőkét. Megnő a veszélye a megfelelő anyagi háttér nélkül működő cégek létrejöttének és átgondolt alapítási szándék híjá n azok csődjének. Ez csak tovább fokozhatja a már eddig is a magyar gazdaság egyik nagy gondját jelentő körbetartozást s az ezt követő lánccsődök jelenségét. Érthetetlen az ötlet, hogy miért kell a Magyarországon létrehozott kft.nek és zárt részvénytársas ágnak az EUban a legalacsonyabb - a javaslatból kitűnően - törzstőkével, alaptőkével, amely 500 ezer forint, illetve 5 millió forint, rendelkezni. Ez az előző pontban elmondottak szerinti veszélyt vonhatja maga után. A cég jegyzett tőkéjé nek devizában való feltüntetési lehetősége alkalmazkodik a forint konvertibilitásához. Felveti a problémát az orosz nyelven történő nyilvántartásbavétel és a közokiratkiadás, hogy a Magyarországon használt számítógépek billentyűzete nem tartalmazza a cir ill írásjeleket. A törvényjavaslat másik iránya a cégeljárás egyszerűsítését szolgáló javaslatok. Erről a következőket szeretném elmondani. A székhely használata jogszerűségének ellenőrzését az eljáró ügyvéd központi nyilvántartási adatbázisokba való belép ésével meg lehet oldani, azonban ez sem szűri ki, hogy az egy székhelyen több, a törvényes gazdasági működést kétségessé tevő számú cég működjön. A székhely megfelelőségének ellenőrzését a javaslat az ügyvédre bízná, azonban ezt a hatóságok sem tudják lass an 20 éve megoldani. Hogyan lehet elvárni a cégalapító ügyvédtől? Kis cégek működésénél ugyanis nincs napi kapcsolat az ügyvéd és a cég között. Van, hogy az alapítás után évekig vagy soha nem látják egymást. Az értékesítési célra létrehozott kft. és zárt r észvénytársaság tulajdonosváltozásának bejegyzésére nyitva álló egy óra illúzió, mert a számítógépes ellátottság, a rendszer kiforratlansága lehetetlenné teszi ezt a rövid határidőt. A rendszert két cég működteti: a Mikrosec intézi a bejegyzést, míg az alá írást biztosító kártyával kapcsolatos teendőket a NetLock cég, amely cégek közötti összhang nem harmonikus, így lehetetlen feladatvállalás az egyórás határidő. Ez a villámügyintézés felveti, hogy a létszámstoppal sújtott bíróságok hogyan engedjék, küldjék szabadságra dolgozóikat, úgy a bírákat, mint az irodai alkalmazottakat, amikor a nyári hónapokban is biztosítani kellene a határidők betartását. Néhány szóval szeretném elmondani azt is, ami kimaradt ebből a javaslatból. Az új gazdasági törvény, a 2006. év i IV. törvény 336. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseihez való igazodás határideje meghosszabbításra került 2007. IX. hó 1jéről 2008. III. hó 1jére, de nem került módosításra az a kitétel, hogy ezen határidő eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társasággal
