Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1531 szemben a megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedését alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan, egyébként teljesen törvényesen működő cégek, esetleg külföldi tulajdonúak, amelyeket senki nem fog figyelmeztetni a módosí tás szükségességére, s ezért azokat a bíróság megszűntnek nyilvánítja. Szükséges lenne egy olyan rendelkezés beiktatása, hogy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében felszólítja a céget a fenti rendelkezés betartására. Ez új terhet róna a cégbíróságra, de eloszlatná annak a veszélyét, hogy a vállalkozások támogatásának jelszavával működő cégeket szüntessenek meg. Nem került hatályon kívül helyezésre a cégtörvény, a 2006. évi V. törvény 41. § (2) bekezdése azon rendelkezése, hogy a cégbejegy zési kérelem mellékleteit fajtánként két példányban - ennek nincs valós oka - kell benyújtani a cégbírósághoz. Ezt a felesleges rendelkezést jelenleg teljesen eltérő módon alkalmazzák a cégbíróságok, van, amelyik bíró ragaszkodik hozzá, és hiánypótlási ok, míg mások eltekintenek tőle. Összességében helyesnek tűnik a cégeljárás egyszerűsítése, de a Fideszfrakció a jelen állapotában nem tudja támogatni a törvényjavaslatot. Meg fogjuk próbálni, hogy módosító indítvánnyal ezeket a felsorolt gondokat, problémák at orvosoljuk, de úgy gondolom, hogy egy kicsit elhamarkodott, elkapkodott volt ennek a törvénynek a benyújtása. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most felszólalásra következik Hankó Faragó Miklós, a Szabad Demokraták Szövetsége vezérszónoka. Parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy nagyon rövid időbeli visszatekintéssel kezdjem a hozzászólásomat. Nagyon jól emlékszem arra, és itt a teremben többen is vagyunk, akik ugyanígy bizonyosan emlékeznek arra, amikor a kilencvenes évek elején, közepén a Fővárosi Cégbíróság az összeomlás határán állt, mert nem voltak képesek sem határidőn belül, de még hónapokon belül sem feldolgozni azokat az iratokat, amelyek a cégek alapításával, tevékenységük megváltozásával, működésével kapcsolatban bezúdultak a cégbíróságokra. Az országos helyzetet tekintve ez persze megyénként, városonként részben el térő helyzetet mutatott. A legneuralgikusabb pontja ennek a Fővárosi Cégbíróság volt, és ha igaz is, mert minden bizonnyal igaz az a világbanki jelentés, amely szerint ma Magyarországon 38 nap kell egy átlagos cégalapításhoz, akkor is azt kell hogy mondjam , hogy óriási változáson ment keresztül a cégeljárás, köszönhetően a felkészült cégbíróságoknak, cégbíróknak és természetesen azoknak a közjegyzőknek, ügyvédeknek, akik okiratokkal jelentkeznek ezeknél a bíróságoknál. (17.40) Nagyon nagy munka fekszik ebbe n a határidőrövidülésben, és nem vitatottan a törvényjavaslat is részben egy ilyen határidőrövidítést tűz ki célul. Ha megvizsgáljuk az általános indokolásban foglaltakat, akkor jól láthatjuk azt, hogy még mindig főleg a Fővárosi Cégbíróság, a Pest Megye i Bíróság az, ahol viszonylag lassabban megy az eljárás, de jelentősen gyorsult, és főleg azokban az esetekben - ez viszonylag magas százalékot is jelent, közel 40 százalék, ha jól tudom , amikor hiánypótlásra kell visszaküldeni az iratokat. Tehát nagyon fontos cél kell legyen az, hogy minél kevesebb ilyen hiánypótlás történjen, mert ahol hiánypótlásra nincs szükség, ott nagyon jól, gyorsan működik az eljárás. Hadd említsem meg, mondjuk, általam jól ismert példaként Vas megyét, Szombathelyt, ahol nagyon gy orsan, hatnyolctíz nap alatt lehet minden további nehézség nélkül céget alapítani, ha megfelelő gondossággal és szakszerűen nyújtják be az iratokat.
