Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1527 egyrészt indokolatlanul komplikált, másrészt esetenként túlzott mérlegelési szabadságot biztosít a cégbíróságnak és a cégbí róság munkatársai számára. A nemzetközi példák és a hazai jogalkalmazói, ügyvédi tapasztalatok hasznosítása alapján egy, a jelenleginél lényegesen egyszerűbb, kiszámíthatóbb szabályozást eredményezne a törvényjavaslat elfogadása. A sajtóban leginkább a gyo rsításról esett szó, de a bizottság véleménye szerint legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, hogy a jövőben az, aki céget alapít Magyarországon, és él az egyszerűsített eljárás kínálta lehetőséggel, szinte biztos lehet abban, hogy minden olyan esetlegess éget kiiktat a procedúrából, amit jelenleg nem tud megtenni. Ma kalkulálni kell azzal, hogy a cégbíróságon egy titkár, egy fogalmazó olyan kérdéseket vet fel, olyan döntéseket hoz, ami a törvényből nem szükségszerűen következik, és emiatt indokolatlan, köz vetett vagy közvetlen költségek merülnek fel a cégnél. A bizottság támogathatónak tartja az elektronikus eljárást is, hiszen más területen az elmúlt időszakban ez kiállta az idők próbáját. Gondolhatunk itt az APEH- és a könyvelési eljárásokra. Azonban az i s megállapítható, és az előző vita is tartalmazott ilyen elemeket, hogy az elektronikus átállás az ügyvédeknek, illetve az ügyvédek egy jelentős részének valószínűleg gondokat fog okozni, még akkor is, hogy ha a törvény átmenetet, több mint egyéves átmenet et biztosít az elektronikus rendszerek fejlesztésére, ami ettől függetlenül jelentheti azt, hogy az ügyvédi szakmának egy része kiszorul ezen eljárásokból. Összességében azt mondhatom, hogy mind a szükségszerűség, mind a főbb célok tekintetében általános v itára alkalmasnak tartotta az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot, és üdvözli azt is, hogy annak megvitatására hosszabb idő áll rendelkezésünkre. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515perces időkeretben; ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerülhet sor. Ismét megadom a szót Simon Gábornak, aki most a Magyar Szocialista Párt vezérszónokaként szólal fel, 15 perces időkeretben. Öné a szó, parancsoljon! DR. SIMON GÁBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót ismét, elnök úr. Tisztelt Ház! Mint ahogy erre az előbb utaltam, a törvényjavaslat általános vitájában a szükségszerűségről és a java slat céljairól kell elsősorban szót ejtenünk. Államtitkár úrhoz hasonlóan én is szeretnék utalni a 2000 júniusában az Európai Tanács értekezletén elfogadott európai kisvállalkozói chartára, amely a tagállamokat, illetve az Európai Bizottságot hívta fel a t ársaságok működését könnyítő gazdasági, pénzügyi, jogi környezet megteremtésére. (17.20) A szükséges intézkedések között említésre került a cégalapítás feltételeinek olyan irányú alakítása, amely elősegíti a kis- és közepes vállalkozások működését. A chart a hangsúlyozta a cégalapítás adminisztratív terheinek és a bejegyzési eljárás időtartamának csökkentésére, az elektronikus cégbejegyzési eljárás bevezetésére, illetve kiterjesztésére vonatkozó intézkedések jelentőségét. Ezen charta szükségesnek tartotta - és ezt követően az Európai Unió több fórumán is foglalkoztak a kérdéssel , hogy 2007 végére valamennyi tagállamban elegendő legyen átlagosan egy hét egy társaság megalapítására, a piacra lépés költségei pedig a lehető legalacsonyabbak legyenek. A hazai vá llalkozások alapítása indokolatlanul költséges, bonyolult és lassú, mondjuk, a brit, a spanyol vagy a dán példához képest. Ez is mindenképpen indokolttá teszi, hogy a hazai jogalkotó végiggondolja a továbblépés irányait, és erőfeszítéseket tegyen a leszaka dás megakadályozása érdekében.
