Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1528 Az elmúlt években az európai közösségi szintű és tagállami szintű gazdasági jogi szabályozás területén jelentős átalakulás ment végbe, elsősorban az üzleti környezet jogi feltételei alapján. Ezzel párhuzamosan a nemzeti jogal kotó szinte valamennyi uniós tagállamban törekszik arra, hogy a cégjogi szabályozás egyszerűbb és olcsóbb legyen a vállalkozók és az induló vállalkozások számára. Az új cégtörvény Magyarországon is nagyon jelentős reformokat hajtott végre a cégbíróság műkö dése és feladatai tekintetében. A törvény újraszabályozta a cégeljárást, a korábbiaknál sokkal alaposabbá, áttekinthetőbbé téve azt. A Ctv. 2006. július 1jétől valamennyi gazdasági társaság esetében lehetővé tette a cégbejegyzési és a változásbejegyzési e ljárás elektronikus úton történő lefolytatását. Itt gyakorlatilag arra szeretnék utalni - az előző törvényjavaslat kapcsán Rubovszky képviselő úr részéről is elhangzott , hogy ez már nem új találmány, hanem 2006. július 1jétől Magyarországon élő gyakorla t, és információim szerint több mint száz ügyvéd rendelkezik is elektronikus aláírással. A Ctv., illetve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi I. törvény egyik legjelentősebb újítása volt a törvényi szerződésminták bevezetése. A mellékletben lévő szerz ődésminták lehetővé teszik elsősorban a kis- és közepes vállalatok számára, hogy a korábbiaknál jóval egyszerűbben, a törvényi szerződésminta kitöltésével készítsék el a társasági szerződésüket. A cégtörvény új lehetőségként biztosította az előzetes cégnév foglalást is, újraszabályozta a cégeljárási határidőket és a cégeljárás rendjét. A cégalapítás leggyorsabb módja ez a 2006. július 1jétől létező egyszerűsített cégeljárási mód. Az új cégtörvény által bevezetett szabályozási koncepció tehát jelentős mérték ben és egyértelműen helyes irányban alakította át a cégeljárás, a cégalapítás menetét. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az elfogadott változások nem elegendőek ahhoz, hogy Magyarországon a cégalapítás ideje, költségigénye, valamint a szabályozás kiszá míthatósága megfeleljen a közösségi és nemzetközi elvárásoknak. Ennek következtében merült fel a létező szabályok továbbfejlesztésének igénye. Államtitkár úrhoz hasonlóan arra is szeretnék utalni, hogy ez a törvényjavaslat nem egy elszigetelt lépés, hiszen ebbe a csoportba tartozik a Btk. módosítása, amely a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések érdemi és hasznos módosítására tesz javaslatot. Idetartozik az előbb tárgyalt jogügyletek biztonságáról szóló törvényjavaslat is, a kormány munkaterve szerint a parlament elé kerülő, könyvvizsgálókról szóló új törvényjavaslat, valamint az 1990. évi V. törvényt felváltó új törvény az egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről. Engedjék meg, hogy a főbb célok tekintetében néhány fontosabb elemet én is kieme ljek. Jelenleg a cégbírósági szakaszt megelőzően szükséges eljárásban egy ügyfélnek fel kell keresni a jogi képviselőt a társasági szerződés vagy a létesítő okirat tartalmának meghatározásához, az okirat közokiratba foglalásához vagy ügyvédi ellenjegyzéséh ez, ezt követően a társaság képviseletére jogosultaknak aláírási címpéldányt kell készíttetnie, amellyel közjegyzőhöz kell fordulnia. Korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében, továbbá a bejegyzési kérelem benyújtásáig a társaságnak pénzf orgalmi számlát kell nyitnia, és a pénzbeni betétek befizetéséről a bejegyzési kérelemhez banki igazolást kell csatolnia. A javaslat az előzőekben ismertetett eljárási szakaszok egyszerűsítése, ésszerűsítése érdekében lehetővé teszi, hogy a társaságalapítá ssal összefüggő feltételek egy helyen, az eljáró ügyvéd vagy közjegyző előtt teljesítésre kerülhessenek. Biztosítja a jelenleg szükséges közjegyzői és banki eljárás elkerülését. A jövőben a társasági szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd jogosult lesz a társaság képviseletére jogosult aláírásmintájának ellenjegyzésére és elkészítésére. A cégbírósági szakaszra vonatkozó javaslatok közül több megteremti az egy munkaórás bejegyzés általánossá válásának feltételeit. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé téte le, a cégbíróság munkaszervezési szabadságának erősítése biztosítja ezt a gyorsaságot és lehetőséget. A cégtörvény egyes rendelkezéseinek pontosítása, új cégjegyzékrovatok kialakítása révén pedig ésszerűsíti, továbbfejleszti a szabályozást. A javaslat megs zünteti a szerződésmintával történő cégalapításra
