Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
151 személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 1999. január 1jén lépett hatályba. Ebben alapelvként jelent meg, hogy a fogyatékos személyek jogaikkal - állapo tukból fakadóan - kevéssé tudnak élni, így indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. A törvény tartalmazta azt is, hogy a fogyatékos személyeket az akadálymentesítéssel kapcsolatban jogok illetik meg. Erről már Béki Gabriella képviselő társam beszélt. Joguk van a számukra akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezethez. E jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. A jogszabály értelmében a fogyatékos személye k számára tartós bentlakást biztosító épületeket 2010. január 1jéig, a törvény kihirdetésekor már meglévő középületek akadálymentessé tételét fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1jéig kell elvégezni. A törvényhez kapcsolódóan számolnunk kell az ország os fogyatékosügyi programmal is. Ebben megjelentek az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok. A 2006os törvénymódosítási javaslat 2012ig, illetve 2013. december 31ig kiterjesztette volna az egyes közszolgáltatást nyújtó inté zmények akadálymentesítése határidejét a 20 ezer főnél kisebb településeken közoktatási, fővárosi és megyei jogú városi területen, egyes egészségügyi, szakképző és szociális intézményeket illetően. (13.30) A törvény állami források biztosítását és akadálym entesítési ütemterv készítését írta elő, amely kontrollálható és kikényszeríthető lett volna. Az ügyfélszolgálati rendszerben működő, szolgáltatói tevékenységet végző, magánszférába tartozó szervezetek és a hatósági engedély alapján nyilvános szolgáltatást nyújtó szervezetek is kötelesek lettek volna a törvényi szabályozás alapján az akadálymentesítésre. Az előzmények áttekintése után nézzük meg a jelen törvényjavaslat egyes tervezett rendelkezéseit. A javaslat pontosítja a korábbi törvény alapfogalmait: kö zszolgáltatás, akadálymentesség, egyenlő esélyű hozzáférés. Különösen a legutóbbi fogalom cizelláltabb az előző szabályozásnál, hiszen nem elég, hogy valaki egy épületbe bejut, onnan megfelelő módon ki is kell jutnia, vagy például a szolgáltatásokat minden kinek ugyanolyan feltételekkel van joga igénybe venni. A pontosabb, érthetőbb szabályozás a jogalkotási törvénynek, illetve a jogbiztonság elvének is jobban megfelel. A javaslat szerint a kommunikációban jelentősen gátolt személyek számára a közszolgáltatá sok igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Ebben a szakaszban újra megjelenik a kommunikációs akadálymentesítés, azaz a fizikai akadálymentesítésen túlmutató, magasabb szintű esélyegyenlőségi filozófia. A módo sítás az eredeti rendelkezéseket a személyi segítés jogával egészíti ki. A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a központi és a helyi közigazgatás még nagymértékben érzéketlen - tisztelet a kivételnek - a fogyatékos emberek kommunikációs akadálymente sítésre vonatkozó kéréseire. Például emailen egy vak személy megkaphatjae a testületi ülések anyagait, ha rendelkezik egy speciális, az anyagot hangosan megjelenítő szoftverrel? Ezt a példát az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogesetei közül hoztam a tisztelt H áz falai közé. A módosítás ezen szakaszát tehát mindenképpen üdvözöljük, ugyanakkor számunkra kissé bizonytalan még a kötelezetti kör. A jogalkotónak konkrétabban kell kimondani, hogy mely szervezeteknek, állami vagy közigazgatási szervnek mely esetben, jo gviszonyban kötelessége a kommunikációs akadálymentesítésről, a személyi segítségről való gondoskodás. A Magyar Demokrata Fórum azt javasolja, hogy az Országgyűlés és a kormány a jövőben fokozatosabban kövesse nyomon a kommunikációs akadálymentesítés gyako rlati megvalósulását, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pedig értesítése a helyi önkormányzatokat a kommunikációs akadálymentesítési kötelezettségről, a közigazgatási hivatalok polgármesteri, jegyzői értekezletei vegyék napirendre a kérdé st.
