Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
150 Véleményem szerint az idő jót tett a törvényjavaslatnak, mert letisztultabb lett, és jobban megragadhatóvá vált a kormányzati szándék. A Magyar Demokra ta Fórum az elmúlt évek során itt az Országgyűlésben és számos más közéleti fórumon hitet tett a fogyatékossággal élő polgártársaink társadalmi integrációja mellett, és konkrét javaslatokat is tett a kormány és az Országgyűlés asztalára. Javasoltuk a fogya tékossággal élők munkaerőpiacon történő hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését; a diszkrimináló álláshirdetések elleni fokozottabb állami fellépést szorgalmaztuk, illetve a fogyatékos személyek jogait védő Egyenlő Bánásmód Hatóság megerősítését. 200 5 októberében „az akadálymentes Budapestért” címmel szakmai fórumot szerveztünk a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesülete, a Fővárosi Önkormányzat és a BKV illetékeseinek részvételével. A jelen lévő fogyatékos emberek megfogalmazták javaslataikat a közleke désükkel, egészségi állapotukkal, hétköznapi nehézségeikkel kapcsolatban. Különösen emlékezetes marad számomra az akadálymentesítéssel kapcsolatos, a magyar helyzetet is jól példálózó azon hozzászólás, amely arról szólt, hogy a kerekesszékes emberek munkah elyhez jutottak, de az állást nem tudták betölteni, mert a munkahelyük épülete nem volt akadálymentesen megközelíthető. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy nekünk, országgyűlési képviselőknek fokozott felelősségünk van abban, hogy ez a helyzet me gváltozzon. Bármilyen okból a fogyatékos emberek száma ma több százezerre tehető az országban. Ha ehhez hozzászámítjuk a családtagokat is, akkor most a tárgyalandó törvény több mint egymillió ember mindennapjait és jövőjét határozza meg. Nagy a felelősségü nk. A téma fontosságát kiemelve megemlítenék néhányat a fogyatékos személyekre vonatkozó európai uniós és magyar jogi szabályozás sarkalatos pontjai közül. 1987ben ajánlást fogadtak el „Középületek akadálymentessége a fogyatékosok szempontjából” címmel. A z ajánlás ösztönözte, hogy az általános akadálymentességi intézkedések kerüljenek összehangolásra az Európai Unió országaiban. 1996ban újabb ajánlást fogalmazott meg az „Akadálymentesség európai eszméje” című kézikönyv. 1997. október 2án az amszterdami s zerződés többek között a fogyatékos személyek hátrányos megkülönböztetése ellen lépett fel. Ezzel a szabályozással a fogyatékosság kérdése az Európai Közösség kompetenciájába került. Először ismerték el a fogyatékos emberek hátrányos megkülönböztetését min t élő problémát. Hátránya azonban az, hogy közvetlen hatálya nincs az EU országaiban, a fogyatékos embereket közvetlen jogokkal nem ruházza fel, pusztán engedélyt ad a Közösségnek, hogy elhárítsa a hátrányos megkülönböztetéseket. A 2000. november 27én kia dott, „Egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban és a szakképzésben” című direktíva ismét tiltja a fogyatékosság alapján való hátrányos megkülönböztetést, és elismeri, hogy az diszkriminációhoz vezethet, ha a munkahelyek nem végeznek a fogyatékos emberek igénye ihez igazodó, ésszerű átalakításokat. A 2002. évi madridi nyilatkozat továbbvitte a gondolatot. A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel párosuló pozitív cselekvés. 2003 Európában a fogyatékos emberek éve volt, ezt már több képviselőtársam említette az elmúlt percekben itt, a tisztelt Ház falai között. Az uniós kitekintés után nézzük meg a magyar jogalkotást! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben Európában elsőként jelent meg az akadálymentesség definíciója. Eszerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítm ényekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. A törvény meghatározta a közhasználatú építmény fogalmát is. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet részletszabályokat hat ározott meg az egyes épületrészeket illetően. A fogyatékos
