Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GAZDA LÁSZLÓ (MSZP):
1467 önmagában betegségekhez, előbb lelki, majd lelkitesti, később testi betegség ekhez vezet, nagyon sok az olyan tehertétel vidéken, amelyek az egészségügy számára, medikalizálódva ezek a bajok, egyre több feladatot adnak. Közben pedig azt látjuk, hogy az egészségügy is vidéken ellehetetlenül, gondolok itt éppen arra, hogy a háziorvos októl, akik szinte menekülnek az elhagyatott kistérségekből, elvonták, ez a kormány elvonta az amortizációs fedezetet, hogy az egészségügyben nincs fenntarthatóság, nemhogy fenntartható fejlődés, ha a működtetési forrásokban nem jelenik meg a tőkehányad, n incs tőkehasználatidíjelszámolás, amortizáció, eszközvisszapótlás. Nagyon nagy érvágás volt elsősorban a háziorvosokon ez a lépés. De napjainkban megéljük azt, hogy az önkormányzatokat fenyegetik éppen ezekben az órákban is, az alkotmányos fenntartói fele lősséget viselő, intézményfenntartó önkormányzatokat fenyegetik, rózsaszín ködök eregetésével zsarolják, hogy éppen most írják alá azt a bizonyos OEPszerződést. Tehát nagyon sok bajt látunk, és persze én is azzal foglalkozom, és szívesebben foglalkozom az zal, hogy mi a kilábalás, hogyan lehetne kilábalni ezekből a bajokból. Azt gondolom, működtetni kellene azokat az energiaforrásokat, amelyek az elmúlt években sajnos mintha blokád alá kerültek volna, amelyek visszaadhatják a vidéknek az életkedvét, visszaa dhatják a faluban a közösségépítés lendületét, egyáltalán valamiféle offenzív, optimista magatartással töltené el a vidék lakóit. Ezt a négy forrást pedig jól ismerjük: maga az identitás, a kultúra ápolása, amelybe beletartoznak az iskolák, a templomok - ” Ne hagyjátok a templomot és az iskolát!” , és beletartozik természetesen az egészségügynek, a szociális területnek minden gondozása, minden szerető óvása, törődése is. A második, amit szeretnék kiemelni, a szolidaritás, amely megkopott az országban, s mos t, hogy a társadalombiztosítás nagy rendszere bajba kerül, úgy tűnik, hogy tovább kopik. A harmadik ilyen nagy energiaforrás maga a család. Vidéken is bajban vannak a családok. Számtalan felszólaló említette, elmennek a fiatal családok vidékről, hiszen a g yermeküknek nem látják a biztonságos jövőjét, ennek következtében elöregszik a társadalom, azt mondom, önpusztító szokások uralkodnak el, hiszen vidéken, a kis falvakban messze magasabb például az alkoholisták számaránya, a dohányzóknak, a nikotinabúzust f olytatóknak a számaránya, a mintegy prolongált öngyilkosságot folytatók számaránya, mint a városokban, a városi településeken vagy éppen Budapesten. A családok is gondozásra, támogatásra szorulnának. A negyedik ilyen nagy forrás pedig maga a hit, az a jövő be vetett offenzív, optimista bizakodás, amely önmagában életvédő faktor. Ha a négyet együtt nézem, akkor ezek mindegyike életvédő tényezőként is aposztrofálható. Hiányzik a vidékről ma a jólét, a rendezettség, és ezzel fejezem be, hogy hiányzik az az élet es jókedv; Jókai Anna jut eszembe - ha már ilyen verselős kedvemben vagyok, de miért ne , amikor úgy sóhajt fel, hogy „Öregisten, Nagyisten / más remény nincsen / mint igazad, kegyelmed / hogy Te szabj végül rendet / maradék országnak / adj életes kedvet” . Erre az életes kedvre lenne igen nagy szüksége a vidéknek. Külön elemzést érdemelne, hogy miért nincs évek óta életes jókedv ebben az országban. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Gazda László képviselő úré a szó , MSZP. GAZDA LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A vidéken élők nevében hálás vagyok azoknak, akik - ha csak egy vitanap idejére is - kiragadták ezt a nagy közös gondunkat, a vidékfejlesztést, és ma erről beszélhetünk, egyáltalán, hog y a figyelem egy napra plusz még a vidék felé fordul. Vidékfejlesztés, egyáltalán a vidék sorsa, mit kell tennünk azért, hogy közösen az ország, a főváros, a városok és a falvak együtt emelkedjenek fel. Van erről értelme vitáznunk sokszor, sokat, ha ez a v ita őszinte, és nem a politika akar rátelepedni, mert akkor ez is más, számunkra fontos
